Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

gazdák jelentkeztek a kéthalmi legelőn való legeltetésre, mint eddig, tehát az állomány összetétele nem változott. Ezek a gazdák azt kérik, hogy az ide kihelyezett apaállat is a pirostarka fajtából kerüljön ki, mert ehhez a fajtához ragaszkodnak. Az elöljáróság is indokoltnak látja ezt a kérést, hiszen a fajtaváltás ellenére más községben is engedélyezte a gazdasági felügyelet pirostarka apaállatok beszerzését. Indokolt ez az igény azért is, mert a község határának más részein, ahol legeltetés folyik, magyar fajta bikákat tartanak. A fentiek alapján azt javasolta az elöljáróság a képviselő-testületnek, határozza el, hogy a március 21-22-én Budapesten tartandó Országos Tenyészállat Kiállításon szerezzen be négy pirostarka bikát, erre a vármegyei gazdasági felügyelőtől az engedély beszerzése mellett a kedvezményes szállítási engedélyt is kérje meg. A vásárlásra a községi gazdát, az állatorvost és a főjegyzőt küldte fel a közgyűlés.

65 A dévaványai főjegyző 1925. március 14-én ismertette az O.F.B. 4188/1925. számú ítéletét, amelyben a már régebben ismert 8006/1924. O.F.B. számú ítéletében foglalt és a községnek juttatott legelőkön kívül véglegesítette, hogy Ungár Jónás és társai tulajdonát képező gabonás-pusztai ingatlanból 214 kat. hold 192 n. öl legelőterületet juttat a község közbirtokosságának. A község tehát a két O.F.B.-ítélet alapján a következő legelők felett rendelkezett: 1./ a Herzog-birtokból 200 kat. hold 2./ a Zamoyski-birtokból 56 kat. hold 330 n. öl 3./ a Jakabfy-birtokból 153 kat. hold 4./ az Ungár-birtokból 214 kat. hold 192 n. öl Összesen: 623 kat. hold 522 n. öl 66 Hosszú - 15 éves - bérletre pedig 505 kat. hold 1.410 n. öl területet kaptak. így a község 1.129 kat. hold 332 n. öl területű legelőhöz jutott. A közgyűlés ismét elhatározta, hogy ezeket a legelőket kúttal látja el, felszereli épületekkel, valamint gondoskodik arról, hogy az egyes gulyákat megfelelően elhelyezzék.

67 1926. márciusában az elöljáróság javaslata alapján újfent meghatározták a legeltetési díjakat. Az elöljáróság azt javasolta, hogy a ménesre kiverendő egy éves csikók után 80 kg, a két éves csikók után 120 kg, és a lovak után 120 kg búzában, az ökörgulyába kiverendő egy éves tinók után 80 kg, a két éves tinók után 120 kg, az ökrök után 150 kg búzában, a meddő gulyába kiverendő egy éves után 80 kg, a két éves után 120 kg, és.a tehenek után 140 kg búzában, az egy éves bikák után 80 kg, a két éves bikák után 120 kg búzában, míg a hazajáró csorda után 140 kg búzában javasolták megállapítani az évi legelőbért azzal, hogy ez az összeg minden költséget tartalmaz.

68 Jelentkezett Jakabfy Dezső, hogy bérbe vesz 100 kat. hold legelőt holdanként 60 kg búzáért és az adót is ő fizeti. Ezt a Baldácsy-féle Protestáns Vallásalapítványtól bérelt legelőből kérné kimérni. Ugyancsak jelentkezett Ungár Jónás, hogy a tőle megváltott 65 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1922-1926. - 8. kötet. - 11/1925. kgy. szám. 1925. február 14. 66 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1922-1926. - 8. kötet. - 21/1925. kgy. szám. 1925. március 14. 67 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1922-1926. - 8. kötet. - 1925. április 30. - 47/1925. kgy. szám. 68 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1922-1926. - 8. kötet. - 29/1926. kgy. szám. - 1926. március 30. 73