Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
Ezen baj felette sürgős volta 's azon körülmény hogy az adóbehajtó Pénztárnok Ur az általa lefoglalt zálogtárgyakat f. hó 30-ikán már elárverezni szándékozik - kényszerít arra hogy alázatos tisztelettel de sürgetve kérjük mikép: méltóztassék egyenesen a nevezett Pénztárnok Úrhoz Déva Ványára mielőbb intézendő legkegyesebb rendelet által ezen adóbehajtást felfüggeszteni 's a már lefoglalt zálogtárgyakat a foglalás alól feloldozni. Mélyt tisztelettel vagyunk Déva Ványán, Oktober 24. 1863. A Nagyméltóságú Cs. K. Országos Pénzügyigazgatóságnak alázatos szolgái: D:Ványa m. város elöljárósága és inségbizottmánya. Pethő József т.к. bíró és Inségbizottmányi Elnök, Fleschár József dévaványai plébános, Szabó Gábor т.к. Ref. Lelkipásztor, Kása József m.p. városi jegyző, Várady György, Szitás Zsigmond т.к., Sági György т.к., Szarka Ignác т.к., Szarka Gedeon т.к., Pap Lajos т.к. esküt" 16 Mi az, amit Dévaványa életéről, gazdaságáról megtudhatunk ebből a kérvényből? 1./ Az 1862/1863-as gazdasági év, különösen pedig a tragikusan aszályos 1863. esztendő, ínséges volt. 2./ 1861-től két éven keresztül marhavész volt a városban. A kár hozzávetőlegesen kétezer szarvasmarha. 3./ 1862-ben vagy 1863-ban mintegy hatezer hold nádas leégett. 4./ A város censuális birtokú lakossága mintegy 60.000 forinttal tartozott a földbirtokosoknak, amelynek nagy részét a következő években sok nehézség árán kifizették. Ez az erejét meghaladó törlesztés meggyengítette a város lakosságának gazdasági teherbíró képességét. 5./ A lakosság nagyon várta a beígért adókedvezményekről szóló rendelet megjelentetését. Helyette radikális és kíméletlen adóegzekúciót hajtottak végre, ami nagyon elkeserítette Dévaványa lakosságát. 6./ A város elöljárósága a nehéz helyzet megoldására ínségbizottmányt hozott létre, amelynek szükségességét és fontosságát az is hangsúlyozta, hogy az ideiglenes bizottság elnökévé a város főbíráját választották meg. A helyzet és a brutális adóbehajtás az egész Alföldön hasonlóan alakult. A 6. számú táblázat Dévaványa mezőváros 100 kat. hold feletti birtokainak tíz éves adatait három időpontban vizsgálja. Az első, ami szembetűnik, hogy a 100 kat. hold feletti birtokok összterülete nagymértékben csökkent, tehát Dévaványán is tanúi lehetünk a birtokaprózódási folyamatnak. A közelebbi vizsgálat alapján kitűnik, hogy az 500-1000 kat. holdas és az 1000-3000 kat. holdas kategória csökkenéséről van szó. Erre az időszakra fejeződtek be a város határában a Körösök és a Berettyó ármentesítő munkálatai. Ennek következtében különösen Dévaványa közigazgatási határán belül nőtt meg 14.300 kat. holdra a szántóföld területe. 17 A vetésterületet tükröző ada16 Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény, Dévaványa. - Dévaványa mezőváros elöljáróságának kérvénye. 1863. október 24. - 21 x 34 cm méretű papírra kézzel írt négy oldalas irat. (Kiemelések az eredetiben.) 17 Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és főjövedelme. Hivatalos adatok szerint Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartótanács rendeletéből kimutatva. Budán, 1865. - Gyoma a 64-65., Dévaványa és Mezőtúr a 144-145., Túrkeve és Karcag az 538-539. oldalon található. 56