Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
Végül a következő záradékkal látták el: „45. sz. Jelen úrbéri egyesség az 1853. mártius 2-án kelt birtokrendezési cs. nyíltparancs 11 34. §. értelmében helybenhagyatik és megerősítetik. Cs. kir. úrbéri fótörvényszék. Nagyvárad, január 24-én 1860. »Károly«, Csanády György tanács titkár." (Lásd a mellékletet!) Az 1850-es években végrehajtott kataszteri felmérés eredményeiről szóló abszolút és viszonyszámokat tartalmazó kimutatás a következő statisztika, amely szintén figyelemreméltó adatsort közöl a XIX. század közepéről, 12 1865-ben jelent meg. A táblázatban az összehasonlíthatóság érdekében közöltük a környező mezővárosok hasonló adatait is (5. számú táblázat). 1./ A határnagyság tekintetében Dévaványa középen helyezkedik el a maga 64 ezer kat. holdas területével. 13 2./A művelési ágak összehasonlítása során az is kitűnik, hogy Dévaványa a legkevesebb szántófölddel rendelkezik. Ebben a vonatkozásban Karcaghoz hasonlít a legjobban. A művelési ágak ilyen nagyarányú hasonlósága igazolja azt a tényt, hogy Dévaványa végeredményben - mint tájegységhez - a Nagykunsághoz tartozik. З. /Nem minden alap nélkül tért ki az 1859. évi úrbéri egyezség arra, hogy a nádasréteket külön megemlítették, hiszen a többi város arányát messze meghaladja a majd 34,5%-os arányával. Ekkora területen valóban könnyen learathattak telente több százezer kéve nádat. 4./A mezőváros legelőterülete is igen jelentős szerepet játszott a mezőgazdasági termelés folyamatában. Erre az etnográfiai összefoglalások is utalnak, amikor a hosszú, kétkezi kaszát, mint a magyar rétgazdálkodás egyik legfontosabb vágóeszközét, az évszázadok óta rétgazdálkodást is folytató dévaványaiak példáján keresztül mutatják be. Ugyanakkor a szálastakarmány szállítása közben alkalmazott munkafogásokat is dévaványai példák nyomán ismertették. 14 5./Az öt mezőváros közül Dévaványának volt a legalacsonyabb kat. holdankénti átlagban a kataszteri tiszta jövedelme. Ez a művelési ágak összetétele alapján természetesnek is tűnik. Ebben az esetben is nagy a hasonlóság Dévaványa és Karcag között. 6./Minden bizonnyal sok szubjektív tényező is közrejátszhatott abban, hogy az öt város közül Dévaványán a legalacsonyabb a hasznavehetetlen terület aránya, mindössze 2,58%. A gyenge minőségű terület ránevelte a város lakosságát az okszerű gazdálkodásra. A rentábilis gazdálkodásra szüksége is volt a mezőváros lakosságának, hiszen egy korabeli tudósítás így ír erről: „Dévaványa, február 17. 1859. - Jelen időben, midőn összetett vállakkal kellene iparkodnunk azon, hogy a magyar nemzet és a nép anyagi 11 Az úgynevezett „úrbéri pátens"-ről van szó. - A pátens ebben a korban a végrehajtó hatalom nyílt parancsát jelenti, amely a törvényerejű rendelet szerepét töltötte be. 12 Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. Hivatalos adatok szerint a Nagyméltóságú Magyar királyi Helytartótanács rendeletéből kimutatva. Budán, 1865. - Gyoma a 64-65., Dévaványa és Mezőtúr a 144-145., Túrkeve és Karcag az 538-539. oldalon található. 13 A 64.000 kat. hold magában foglalja Csudabala 9.500 kat. holdat meghaladó területét is. Csudabalát évszázadon át a ványaiak bérelték, de mint Békés megyei pusztát többnyire Gyoma közigazgatási területéhez sorolták. A XIX. sz. második felében - amikor Dévaványa Békés-Csanád vármegye kebelébe tartozott - viszont Csudabala a dévaványai határ szerves részét képezte. Más időszakokból származó statisztikákban - ahol Csudabalát nem számítják ide - Dévaványa területe kb. 54.500 kat. holdat tesz ki. 14 PALÁDI-KOVÁCS, 2001. - 257. és 953. p. 53
