Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A másik oldalon pedig a kiindulási választó vonalnál kezdve mindenütt halad a Nádasréten a szeghalmi határvonalon, majd a kérszigeti határvonalon is mindaddig folytatódik, míg a kihasítani kívánt földmennyiség ki nem telik. Ennek kivételével pedig a kérszigeti határtól Réhelyen, Kétérközön, Fudéron és Nádasréten keresztül a szeghalmi határig egy a Pocoskerttel párhuzamosan vonandó választóvonallal zárták be. A 45.391 hold 108 n. ölből (34.043 kat. hold 508 n. ölből) álló dévaványai határból a 18.607 hold 697 n. öl (13.955 kat. hold 1097 n. öl) - ami 41%-ot tett ki - kiadása után fennmaradó 26.783 hold 611 n. öl (20.087 kat. hold 1.011 n. öl) földmennyiség a földesurak kizárólagos használatában maradt meg. Ez a mezőváros földterületének 59%-a volt. IX./A most kijelölt területen maradó épületeket a volt tulajdonosok 1860 augusztusáig lebonthatják és elvihetik. X./ A tagosítási munkák költségét a földesurak viselték, de szekeres és gyalog napszámosokat a lakosság volt köteles biztosítani. XI./Több birtokon lehetett szárazmalmot találni. Ezeknek tulajdonosai eddig az uradalmi malomjog használatáért bizonyos taxát voltak kötelesek fizetni. Az új törvény úgy rendelkezett, hogy minden hat forint taxa után 100 forint váltsági tőkeösszeg lefizetése mellett a malmokat megválthatták. Amennyiben nem váltották meg, a taxaszedési kötelezettség továbbra is fennállt. XII./Rendezte az egyezség a készpénz és a nád fejében fennálló 62.519 pengőforint 19 3/

4 krajcár adósság megfizetésének módját is. Ezt 1864. szeptember 29-ig 5%-os kamat mellett kellett megfizetni. (Az évi 5% kamat 3.126 pfrt-ot tett ki!) XIII./Végül arról is döntöttek, hogy a bérlőknek 1860. szeptember 29-ig kell használatukba adni a földeket. A zsellérek részére kiosztásra kerülő legelőt is eddig kell átadni. Ennek haszonbérleti díja évenként 2 új forint volt és a terület évi adóját is kötelesek voltak fizetni. A fenti 13 pont képezte a földesurak és a haszonbérlők közötti megállapodást. Az esetleges további vitás kérdések eldöntésére a es. kir. úrbéri törvényszéket kérik fel. Dévaványa lakossága ezt követően a földesurak által átadott 18.607 hold 697 n. ölnyi (13.955 kat. hold 1.097 n. öl) terület egymás közötti felosztásáról döntött az alábbiak szerint: 1./ Almássy János uradalmi ügyvédnek a Szederkerttől a Szélmalomig terjedő részen kiadtak 200 hold - n. ölet. 2./ Kiadták saját ügyvédüknek, Eördögh Frigyesnek az 1./ pont alatt kihasított föld folytatásaként 100 hold - n. ölet. 3./ A négy línea részen lévő nemesi földeket réttel együtt kiadták azon a helyen, ahol azt akkor is használták, 76 hold 1.056 n. öl. 4./ Kiadták a Szederkert, Tókert és Bánomkert elnevezésű szőlőket, összesen 208 hold 720 n. ölet. 5./ Kiadták a helység belterületét, az abban foglalt majorsági és egyéb beltelkeket az utcákkal együtt, 538 hold 780 n. ölet. в./ Kiadták a református és katolikus egyházak földjét minden járulék nélkül, mégpedig a református egyházét ott, ahol az akkor is létezett, egy kissé rendezettebb formában, 196 hold 720 n. ölet. 7'./ Kiadták a református és katolikus harangozok földjét minden járulék nélkül, 34 hold 1.044 n. ölet. 50