Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Előadta továbbá, hogy a községi elöljáróság a Vágásszéli gödrök erdősítését úgy kívánja megoldani, hogy az egész területet kiosztja három évre ingyenes használatra megbízható földműveseknek azzal a kötelezettséggel, hogy a juttatásban részesült személyek kötelesek az általuk elvállalt terület beerdősítésénél segédkezni, a csemetéket három éven át a szükségnek megfelelően kapálni, gyomtalanítani, esetleg az elöljáróság által rendelkezésükre bocsátott vízzel öntözni. A köztes területeket csak olyan veteménynyel szabad bevetni, amely nem gátolja a csemetéket fejlődésükben. A vetemény termése teljes egészében a gondozó földművest illeti. A képviselő-testület köszönetét fejezte ki a Földművelésügyi Minisztériumnak azért, hogy a községnek egy hasznavehetetlen területét használhatóvá tette a 2.201,85 pengő hozzájárulással, és ezzel - egy később nagy vagyont jelentő létesítmény megalapozásával - segítséget nyújtott.

950 A debreceni M. Kir. Erdőigazgatóság a község fásításának előmozdítása érdekében a község határában csemetekertet szándékozik létesíteni. Ezért kérte, hogy a község megfelelő területet engedjen át részére a fenti célra. A képviselő-testület úgy határozott, hogy a csemetekert céljaira választási lehetőséget biztosít az Erdőigazgatóságnak. Felajánlotta egyrészt a község tulajdonát képező úgynevezett Lénárt-féle 10 magyar hold (7,5 kat. hold) területű ingatlant, másrészt a Nagylórési volt főjegyzői javadalmi föld északi oldalán, az épülő műút mellett 10 magyar hold (7,5 kat. hold) területű földet holdanként és évenként 50 pengő haszonbér ellenében.

951 Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat lefolytatták az illetékes szervekkel, akik úgy határoztak, hogy a község ajánlatát a Lénárt-féle 10 magyar holdas ingatlanra nézve elfogadják. Az Erdőigazgatóság határozatát Babos Károly m. kir. erdőtanácsos közölte az elöljárósággal, aki 1940. szeptember 10-én megszemlélte az említett területet és a haszonbérleti szerződést az elöljárósággal is megkötötte.

952 Alig egy esztendő múlva azonban közölték az elöljárósággal, hogy a megkötött szerződést felmondják.

953 EPERFÁK ÜLTETÉSE SELYEMHERNYÓ-TENYÉSZTÉS CÉLJÁBÓL A földművelésügyi kormányzat az 1940-es évek elején igen nagy propagandát fejtett ki a selyemhernyó-tenyésztés érdekében. Ezt célozták azok az intézkedés tervezetek is, amelyek az eperfák ültetését szorgalmazták és szubvencionálták. A község közigazgatási iratainak áttekintése során azonban csak 1944-ből találtunk olyan dokumentumokat, melyek bizonyították, hogy ebbe az akcióba Dévaványa lakossága is bekapcsolódott. Zömmel azonban a pusztaecsegi lakosság vett részt az akcióban. A volt Szederkert - Szeghalmi út jobb oldalán, annak teljes hosszában, a baloldalon a volt vásártérig voltak eperfák a községben, amelyek az 1920-as évek végén már öreg fák voltak. A házak udvarain is sok eperfát tartottak. Egyes példányait még ma is megtalálhatjuk. 950 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 10. kötet. - 1937. december 7. - 167/1937. kgy. szám. 951 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 11. kötet. - 1940. október 19. - 260/1940. kgy. szám. 952 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 11. kötet. - 1940. december 5. - 280/1940. kgy. szám. 953 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 12. kötet. - 1941. december 11. - 297/1941. kgy. szám. 338