Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A KÖZSÉG KÖRNYÉKÉNEK FÁSÍTÁSA Dévaványa három szempont szerint lehetett érdekelve az Alföld-fásítás során: a szikesek fásítása, az árterek fásítása és a vonalas létesítmények fásítása terén. Az eddigi feltárások során a község környékét Oroszi Sándor, a mezőgazdasági (erdészeti) tudományok doktora kutatta, de magát a dévaványai viszonyokat nem tárta fel. A gyomai, a karcagi, a kisújszállási, a kunhegyesi, a kunmadarasi, a túrkevei viszonyok azonban nagyon hasonlítanak a dévaványai körülményekhez. Mielőtt a dévaványai viszonyok bemutatásához, tárgyalásához hozzáfognánk, tekintsük át a környék viszonyait Oroszi Sándornak már idézett kitűnő monográfiája alapján. Gyoma: A Békés vármegyei Gyomán 1930 őszén a község 53 kat. hold „zsombékos"

907 legelőjét kívánták befásítani. A hivatalosan megigényelhető 50 pengő / kat. hold fásítási kölcsönön túl szerettek volna a „zsombékok szétverése" címen is pénzt kapni, mert a területegyengetés után gőzekeszántással kívánták a talajt előkészíteni. Ezt a szétverést amolyan ínségmunkának szánták, hiszen a munkanélküliek száma ebben az időben a hatszázat is meghaladta Gyomán. Ezen az alapon kértek kat. holdanként 150-160 pengőt a zsombékok elegyengetésére. Az államháztartásnak ezt nem állt módjában fedezni.

908 Volt azonban példa arra is, hogy igyekeztek a fásítás kötelező végrehajtását elodázni. Például két gyomai birtokos a kötelezően előírt fásításra azért kért 1944 áprilisában (!) haladékot, mert katonai szolgálatot teljesítettek.

909 Karcag: A gazdák fásításellenességére vonatkozó bejegyzéseket találunk Karcag fásítási tervében

910 is. Az 50 kat. holdon felüli birtokosok között jelentős számban akadt olyan gazda, aki nem akart tudomást venni a fásítási előírásokról, sőt ellenkezett azzal. Több helyen található ilyen bejegyzés a nevek mellett: „Nem akar erdősítenü", „Nem akar semmit ültetni, erősen agitál!". Az egyik karcagi ügyvéd volt a fásítás legnagyobb ellensége: „Nem akar erdősíteni semmit, törvénytelennek tartja és izgatott ellene!" olvasható a neve mellett.

911 Kisújszállás: A kijelölt terület kimondottan szikes erdőtelepítésre volt alkalmas. Feltehetőleg ez is indokolta, hogy az Alföld-fásítás hírére már 1923-ban Kisújszálláson városi szabályrendeletet alkottak, amelyben a lakosság belterületi fásítását szorgalmazták.

912 Később azonban - a csemetekert bővítése terén - már nem volt ilyen engedékeny a városi önkormányzat, amikor a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara segítségét kérte ennek megakadályozására.

913 907 Zsombék = Sűrű csomókban növő lápi növényeknek a lápból gyakran egy méter magasságig is kiemelkedő, oszlop- vagy kéveszerű, erős, vastag fonadéka. Az Alföldön valaha nagy területeket borított. - Ingoványos, vizenyős lapályból imittamott kiálló gyepes hant, domb. - Réteken, legelőkön fűvel benőtt vakondtúrás. 908 a./OROSZI 1990.-31. p. b./ O. L. - K-I84. szekció 28.184/1931. 909 OROSZI 1990. - 73. р.; О. L. - K-I 84. szekció 238.924/1944/A-2. 910 Sz. M. L. - XV. 2. Fásítási térképek Karcag. - Idézi: OROSZI 1990. - 64. p. 911 OROSZI 1990. -64. p. 912 OROSZI 1990.-40. p. 913 OROSZI 1990. - 74. p. 327