Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

keresztezi a Körösöket, és csupán egy-egy leágazás megépítésére lenne szükség, amely a meder széléhez vezet. A hajózás fellendítése céljából a vasutak szárnyvonalakat építenek majd a rakodókhoz, hogy a távolabbi vidékek is élvezhessék a vízi úton történő szállítás előnyeit.

873 Kállay Miklós földművelésügyi miniszter 1933. december 6-án Békéscsabán fogadta a Körösvölgyi Vízhasznosítási Társaság népes küldöttségét, amelynek szónoka, báró Urban Gáspár

874 országgyűlési képviselő figyelmébe ajánlotta a miniszternek, hogy a tiszai hajózás problémája csak a Körösök és mellékfolyóinak hajózhatóvá tételével oldható meg. A miniszter igen szívélyesen fogadta a küldöttséget. Válaszában a Körösök és mellékfolyóinak hajózhatóvá tételét igen fontos problémának jelentette ki, és a búzaárak emelésének egyik legfontosabb tényezőjéül jelölte azt meg. Az Országos Vízépítési Igazgatóság kíséretében lévő vezetőjének, Sajó Elemér miniszteri tanácsosnak nyomban a küldöttség előtt elrendelte a Körösök hajózhatóvá tételét célzó műszaki tervek elkészítését és egyben kilátásba helyezte, hogy tavasszal hajóutat fog rendezni, amely az illetékes tényezőknek a helyszínen fogja szemléltetővé tenni azokat a nagy érdekeket, amelyek a Körösökön való hajózáshoz fűződnek. A küldöttség örömmel és megnyugvással vette tudomásul a miniszter válaszát.

875 Ennek egyenes következménye volt már az, hogy 1934. február 7-én a Kereskedelmi Minisztériumban megalakult a Magyar Belhajózási Egyesület, amely elnökévé Bud János

876 volt minisztert, alelnökké roffi Borbély Györgyöt, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánját és Domony Móricot választották meg.

877 1934. március 2-án értekezlet volt Budapesten a Földművelésügyi Minisztérium vízrajzi osztályán Sajó Elemér miniszteri tanácsos elnöklete alatt. Az értekezleten a körösvölgyi víztársulatok képviselői is részt vettek és a Körösök hajózhatóvá tételével kapcsolatban megvitatták a víztársulatok műszaki tennivalóit. Az értekezleten Sajó Elemér elismeréssel nyilatkozott a társulatokról, melyek közgazdasági szempontból olyan nagy fontossággal bíró terv kivitelét siettették, és mind erkölcsi, mind anyagi szempontból biztosítani igyekeztek annak mielőbbi megvalósulását. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében nem riadtak vissza a szükséges áldozatkészségtől sem. Bejelentette, hogy Kállay Miklós földművelésügyi miniszter még Békéscsabán elrendelte a műszaki tervek legsürgősebb elkészítését, és e célból a minisztérium egy külön osztályt állított fel Freytag Emil műszaki tanácsos vezetése alatt. Az ármentesítő társulatok feladata lesz mindazoknak az adatoknak a megállapítása és közlése, melyek szükségesek ahhoz, hogy a terv kidolgozható legyen. A víztársulatok 873 MAGYAR VIDÉK - II. évf. 45. szám. - 1933. október 22. - Kienitz igazgató-főmérnök cikke „A Körösök hajózása" cím alatt. 874 URBÁN GÁSPÁR DÉNES PÉTER BENEDEK báró (Arad, 1897. január 6. - Vác, 1975. december 1.) Jász-NagykunSzolnok vármegye főispánja, országgyűlési képviselő. Felesége: Baghy Ilona Flóra Mária. Gyermekei: Johanna (Janka) (1923) és Ádám (1924). 875 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP 1. évf. 5. szám. - 1933. december 24. 876 BUD JÁNOS (Dragomérfalva, Máramaros vm. 1880. május 30. - Budapest, 1950. augusztus 7.) - a Központi Statisztikai Hivatalhoz, 1916-tól a Közélelmezési Hivatalhoz beosztott minisztériumi tisztviselő. 1918-22. min. tanácsos és egyetemi tanár, 1918-1922. és 1931-1944 között műegyetemi tanár. Többször tárcanélküli miniszter, pénzügyminiszter, kereskedelemügyi miniszter 1921 és 1931 között. 877 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 5. szám. - 1934. február 4. 315