Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Majd egy évig hallgatnak forrásaink a mezőgazdasági bizottság tevékenységéről pedig az ügyrend szerint legalább havonta ülésezniük kellett -, akkor azonban meglehetősen gazdag napirenddel ült össze a közgyűlés. Tárgyaltak a terméskilátásokról, a munkáskérdésről, a vízszabályozásról és a földhözjuttatottak szomorú helyzetének kérdéséről. 1935. április 14-én délelőtt 11 órakor dr. Schweiger László elnök nyitotta meg a rendes havi ülést. Ez után bejelentette, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyének engedélyezett három vagon tavaszi árpa vetőmagból Dévaványának egy vagon jutott. Ezt a mennyiséget 20 holdon aluli kisgazdák között osztották szét. A legjobban rászorult kisgazdák közül átlag mindenki egy hektoliter magot kapott. Ezt követően dr. Schweiger László elnök bejelentette, hogy a tavaszi munkákat már mindenütt elvégezték. Az őszi vetések jól átteleltek, a lucernák szépek. Remélni lehet, hogy az idén bőségesebb lesz az aratás. A takarmányhiány azonban aggasztó Dévaványán is. A Berettyó Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat április 13-án tartotta meg rendes évi közgyűlését, melyen dr. Schweiger László maga is részt vett. Bejelentette, hogy a közgyűlésen Dévaványát közelről érdeklő dolgok is történtek. A Gabonás-pusztai Legeltető Társaság legelőjének lecsapolását kérte. Hasonló kérelmet terjesztettek elő Sártó lecsapolására. A kérelmek teljesítése elől a társulat nem zárkózott el, előbb azonban közigazgatási intézkedést kellett kérni, mert a kérdés megoldásának engedélyezése vízrendészeti hatáskörbe tartozik. Ezzel kapcsolatban azt is bejelentette, hogy a Berettyó Árvízmentesítő és Belvízszabályzó Társulatnál a gátemelési munkálatok befejeződtek. Az Ivánfenéki Armentesítő Társulatnál azonban még csak a munka negyedrészénél tartanak. A hátralévő munka költségeinek fedezésére még 12.000 pengő áll rendelkezésre, és ennek az összegnek a terhére újabb munkásokat vesznek fel. Jelentkezhetnek azok is, akik a Berettyónál dolgoztak. A hét végéig előreláthatólag újabb 100 munkás állhat munkába, amely 4-5, esetleg 6 hétig eltart. A legkisebb napi kereset 1,40 pengő, a legnagyobb napi kereset 2,40 pengő. Halmágyi Ferenc főjegyző szóvá tette, hogy a dévaványai munkásokat kiszorítják a Berettyótól. Dr. Schweiger László válaszában kifejtette, hogy a dolog nem egészen így van. Inségmunkára csak az Ivánfenéki Armentesítő Társulat tartozott dévaványai munkásokat felvenni, méltányosságból azonban a Berettyó Armentesítő és Belvízszabályzó Társulat is vett fel dévaványai munkásokat. Ezzel 5-6.000 pengővel több kereset jutott a dévaványai munkásoknak, mint amennyit eredetileg az ő foglalkoztatásukra a költségvetésbe beállítottak. Az elbocsátások tehát érthetőek volnának, de erről nincsen szó. Mindenkit elbocsátanak, mert már befejezték a munkát. Halmágyi Ferenc főjegyző felvetette: az ecsegiek nevében arra kérte a Berettyó Armentesítő és Belvízszabályzó Társulatot, hogy a Berettyóba engedjenek vizet. Ez nem történt meg. A vízállás ma már 50-60 cm, és félő, hogy egy hét múlva nem lesz a víz a folyóban. Dr. Schweiger László válaszában kifejtette, hogy a vizet azért kellett levezetni, mert különben nem tudtak volna dolgozni. Ugyanakkor megígérte, gondoskodni fog róla, hogy az ecsegiek jogos kívánsága teljesüljön. 259