Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A III. csoportban rendes tagnak: Csillag Józsefet, Kónya Károlyt, Bereczki Imrét, Tamási Imrét. Póttagnak: Bogya Bálintot, Bakó Károlyt, Békési Kálmánt, Buzi Györgyöt. A IV csoportban rendes tagnak: Földessy Ferencet, Sélley Gyulát, H. Szilágyi Lászlót, Tímár Frigyest. Póttagnak: Szabó Ferencet, D. Tóth Lajost, Papp Andrást, Takács Pált. Az V csoportban rendes tagnak: dr. Schweiger Lászlót, dr. Vass Albertet, Z. Nagy Ferencet, Vad Gyulát. Póttagnak: Bogya Jánost, Bakó Ignácot, Futó Sándort és Kovács Lajost. Az eredmény kihirdetése után a megválasztott bizottsági tagok Halmágyi Ferenc főjegyző elnöklete alatt ülést tartottak. Az ülésen Halmágyi főjegyző a bizottságot megalakultnak mondta ki, majd megválasztották a bizottság elnökségét. Elnök lett dr. Schweiger László, alelnök Z. Nagy Ferenc, jegyző Csillag József. Rövid szünet után a megalakult községi mezőgazdasági bizottság folytatólagos ülésen saját kebeléből öt rendes és öt póttagot delegált a járási mezőgazdasági bizottságba. Névsoruk a következő: rendes tagok Hegedűs Jenő, Kiss István, Kónya Károly, Z. Nagy Ferenc, dr. Schweiger László; póttagok Somogyi Imre, Szilágyi Ignác, Tamási Imre, Tímár Frigyes és Vad Gyula.

724 A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara dévaványai kültagjai a következők voltak: vitéz Kenyeres János országgyűlési képviselő és dr. Schweiger László jószágigazgató, aki a gazdatiszti szakosztály tagja is volt.

725 A mezőgazdasági bizottság a következő közgyűlését 1934. június 3-án tartotta. Z. Nagy Ferenc alelnök vezetése alatt a következő határozatokat hozták: - kérték, hogy az aszálykárt ne általánosan, hanem külön-külön egyénenként állapítsák meg, - az egyéves bérletek termése legyen feles a földtulajdonosokkal, - ne foglalják le az eladott állatok árának 75%-át adóba az átíratás során, - nyolc hónapig tartson a gazdasági iskolában a tanítás, - megállapították a cséplési százalékot az alábbiak szerint: 1./ a cséplésért a gazda fizet a géptulajdonosnak 6%-ot, a munkásoknak pedig 4%-ot, 2./ a gazdák idegen községből jött gépekkel nem csépeltethetnek, 3./ a lógerekben

726 elcsépelt minden 10 métermázsa gabona után „élelmezési váltság" címén 2 kilogramm búzát kell a gazdának fizetni, 4./ a cséplőgépnél a munkások létszáma változatlanul 19 marad. Ugyanehhez a témához tartozott még a dévaványai bércséplők azon döntése, hogy a csépléshez szükséges üzemanyagot közösen szerzik be, a gőzfűtéses gépek pedig szén helyett szalmát használnak fűtésre.

727 724 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 16. szám. - 1934. április 22. 725 TOLNAY 1994. - 39-41. p. 726 Lóger = rakodó, közös birtoklású, a város illetve a falu szélén épületek nélküli gazdasági telephely, szérűskert, szénáskert. 727 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 23. szám. - 1934. június 10. 258