Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
Hasonló jegyzőkönyvet találtunk Okányi Andor 265 kat. hold kiterjedésű birtokáról, amelyet a pusztaecsegi igénylők között osztottak szét, 693 valamint a Herzog-uradalom átvételéről készült jegyzőkönyvet is megtaláltuk. 694 1940. június 22-én a földművelésügyi miniszter meghozta a 27.041/1940. V.A. 2. számú véghatározatát, amely alapján 3.400 kat. hold 1.128 n. öl területű zsidó ingatlant kötelezett átengedésre Dévaványa közigazgatási területén. 695 Közben a Földművelésügyi Minisztérium körlevélben figyelmeztette a községi és városi elöljáróságokat a zsidótörvénnyel összefüggő rendeletek szigorú betartására, feltehetőleg az e téren mutatkozó nagy lazaság miatt. A miniszter - báró Bánffy Dániel 696 - jelezte, tudomására jutott, hogy „az 1939:IV. t.c. földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtásában érdekelt egyes ingatlan tulajdonosok nem tettek eleget bejelentési kötelezettségeiknek és a községi elöljáróságok nem ellenőrzik a törvény rendelkezéseinek megfelelően a bejelentési kötelezettség teljesítését. Előfordult, hogy az érdekeltek azért nem jelentették be ingatlanaikat, mert véleményük szerint nem tekinthetők zsidóknak és a törvény földbirtokpolitikai rendelkezései alá nem esnek, vagy véleményük szerint a törvényben megjelölt mentesítő körülmény áll fenn. Az érdekeltek több esetben azért sem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek, mert nézetük szerint ingatlanuk nem mezőgazdasági ingatlan. Egyes községi elöljáróságok ilyen esetekben tudomásul veszik az érdekeltek állásfoglalását s a bejelentést nem követelik meg. Ezzel az eljárással hatáskörüket túllépik, mert annak megállapítása, hogy valaki az 1939:IV. t.c. földbirtokpolitikai rendelkezései alá esik-e, a törvényben meghatározott mentesítő körülmények fennállnak-e és hogy az ingatlan a 8360/1939. M.E. számú rendelet értelmében mezőgazdasági ingatlan-e - a 8360/1939. M.E. számú rendelet 5. §-ában a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának hatáskörébe utalt kivételtől eltekintve - a m. kir. földművelésügyi miniszter úr hatáskörébe tartozik." 697 Kerék Mihály 698 szociográfus, aki ebben az időben Pest vármegye szociális teendőit irányította a Belügyminisztériumban, kapcsolatban állt a dévaványai főjegyzővel, B. Kiss Mártonnal. Kerék Mihálynak az volt a célja, hogy a vármegyei közjóléti szövet693 Sz. M. L. - Dévaványa közig. ir. 1943. - Az 1823/1942. ikt. számú iratban az 1942. március 26-án felvett jegyzőkönyv. 694 Sz. M. L. - Dévaványa közig. ir. 1943. - Az 1823/1942. ikt. számú iratban az 1942. április 1-én felvett jegyzőkönyv. 695 Sz. M. L. - Dévaványa közig. ir. 1943. - A 8761/1940. ikt. számú iratban a F. M. jelzett számú határozata. 696 BÁNFFY DÁNIEL báró (Nagyenyed, 1893. szeptember 18. - Budapest, 1955. április 7.) erdélyi nagybirtokos. Földművelésügyi miniszter volt a második Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay-kormányban 1940. december 30-tól 1944. március 22-ig. 697 Sz. M. L. - Dévaványa közig. ir. 1943. - A 4004/1941. ikt. szánú iratban a FM. körlevele, amelynek kelte 1941. április 29. 698 KERÉK MIHÁLY (Cegléd, 1902. november 22. - Bp., 1990. május 8.) szociográfus. A budapesti Közgazdasági Egyetemen szerzett mezőgazdasági oklevelet, majd agrárpolitikából doktorált. 1924-ben kezdte pályáját a Magyar Mezőgazdák Szövetségénél. 1930-ban a Faluszövetséghez, 1933-ban a Magyar Gazdaszövetséghez került. Közben állami ösztöndíjjal tanulmányutat tett külföldön a német, a lengyel és a balti államok agrárviszonyait és birtokpolitikáját tanulmányozta. 1936-ban a Pénzintézeti Központhoz nevezték ki. Az 1930-as években a Magyar Szemle munkatársai közé tartozott, itt jelentek meg tanulmányai a földreform szükségességéről, végrehajtási módozatairól. Tanulmányai jelentek meg a Kelet Népében, a Válaszban, a Magyar Statisztikai Szemlében. 1937 nyarán előadást tartott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma keretében szervezett dudari szociográfiai találkozón. 1938-tól 1944-ig a belügyminisztériumban Pest vármegye szociális teendőit látta el. Részt vett a felvidéki földbirtok-rendezési ügyek kormánybiztosa mellett a felvidéki földreform lebonyolításában. 1939-től belső munkatársa volt a Magyar Nemzet című napilapnak. 1945-ben a Független Kisgazdapárt képviseletében részt vett a földreform kidolgozásában, majd az Országos Földhivatal elnöke lett. 1949-től állástalan, 1954-től nyugdíjazásáig az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztőségének munkatársa volt. A magyar földkérdés című munkája az agrárirodalom alapművei közé tartozik. Ugyancsak nagyon fontos műve volt A földreform útja című kötet is, amely gyakorlati javaslatokat is ad magára a végrehajtásra is. - Főbb müvei: Jelentés Szeged sz. kir. város 246
