Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Gross Andor 379 kat. hold 1.196 n. öl Gross Jenőné 189 kat. hold 1.367 n. öl Okányi Andor 265 kat. hold 652 n. öl Ehrlich Margit 68 kat. hold 186 n. öl Ehrlich István 68 kat. hold 186 n. öl Ehrlich Kálmán 68 kat. hold 186 n. öl Ehrlich Imre 68 kat. hold 1.518 n. öl Kohn Rudolf (megvette a Mészáros Sándor bt.) 24 kat. hold 129 n. öl Weinberger Sándor (megvette Elek Ignác) 43 kat. hold 1.393 n. öl Kovács Ödön 119 kat. hold 97 n. öl özv. Politzer Mihályné 68 kat. hold 179 n. öl özv. Politzer Fülöpné 69 kat. hold 761 n. öl Kohn Ignác 518 n. öl Klein Sándor és társai 3 kat. hold 1.568 n. öl Összesen: 6.873 kat. hold 1.071 n. öl Ez a mennyiség Dévaványa 54.546 kat. holdas határának 12,6%-át jelentette. A zsidó birtokok számbavételét követte annak a hirdetésnek a kifüggesztése, amely szerint a 8.360/1939. M.E. számú rendelet értelmében a fentieknek jelentkezniük is kellett. Feltehetően nem nagy lelkesedéssel jelentkeztek az érintettek országszerte, mert a Földművelésügyi Minisztérium 1940. január 5-i keltezéssel körlevelet adott ki, amelyben szorgalmazta a zsidó birtokokra tett bejelentések számbavételét és a minisztériumba történő továbbítását.

690 Érdekes levelet küldött dr. Schweiger László jószágkormányzó a esetei Herzoguradalom nevében a községi elöljárósághoz. Nem is annyira a levél tartalma az érdekes, hanem az a hangnem, amelyet ez az európai látókörű agrárközgazdász megütött a levélben. Valahogy nem érzékelte azt a gyökeres változást, ami a zsidótörvények meghozatala után egyre jobban elterjedt - vidéken is. Azt képzelte, hogy ekkor is ugyanazt a hangot, ugyanazt az alkudozó magatartást lehet tanúsítani a hatóságokkal, mint mondjuk a Nagyatádi-féle földreform végrehajtása során. Nem érzékelhette, hogy most nem a vagyonáról, hanem az életéről van szó a zsidóságnak - bár ez nem volt egyértelmű Magyarországon. Mindenesetre tiszteletre méltó volt ez a magatartás, egyedülálló volt az oppozíciója, de mindez értelmetlen és hiábavaló volt. Ekkor már a közigazgatási tisztviselőkkel nem lehetett alkudozni, régi barátai, volt küzdőtársai is magára kellett, hogy hagyják a megöregedett és a másodrangú állampolgárok kategóriájába sorolt dr. Schweiger Lászlót. Érdekességként azonban álljon itt levelének lényeges mondanivalója, amelyet az uradalom tulajdonosainak - báró esetei Herzog Mór Lipót örököseinek - nevében írt: „Árkusszigeti birtokom földbirtok-politikai rendezése tárgyában megindult eljárás során felmerült azon kérdés, szükség van-e jelenleg földbirtok-politikai célból ezen birtokra. Erre a célra Dévaványa község határában az 1939:IV. t.c. hatálya alá eső következő birtokok állnak rendelkezésre: ... 1.268 k. h. 815 n. öl területtel. Ezen kívül 1941. októ690 Sz. M. L. - Dévaványa közig. ir. 1943. - Az 1665/1940. ikt. számú iratban a földművelésügyi miniszter 200.000/1939. VII. A. 2. számú körlevele. 241