Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
A NAGYATÁDI-FÉLE FÖLDREFORM SORÁN DÉVAVÁNYÁN KIOSZTÁSRA KERÜLT INGATLANOK A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása során az alábbi osztási nemekben a következő mennyiségű ingatlan került kiosztásra: házhely 122 kat. hold, kishaszonbérlet 3.876 kat. hold, örök tulajdonjoggal juttatott föld 4.953 kat. hold, legelő 5.169 kat. hold, közcélú juttatás 329 kat. hold. Valamilyen formában „megmozdult a föld" 14.447 kat. hold területen. Ez a 14.447 kat. hold Dévaványa közigazgatási területének 26,5%-a. Az eddig részletesen feldogozott Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében ez a legmagasabb arány egy-egy zárt közigazgatási egység esetében. Gondoljuk el: a település földterületének több mint egynegyed része valamilyen formában „megmozdult" a földreform során. A ZSIDÓBIRTOKOK ÜGYE A zsidókat korlátozó, egyfajta kiterjesztő és valóban következetesen végrehajtott „numerus clausus" 677 gondolata már Hitler hatalomra jutása előtt felvetődött Magyarországon. 678 Az első zsidótörvény, amelyet a Darányi-kormány működése alatt hozott a magyar országgyűlés, a jobboldal szemében csupán porhintésnek tűnt. Imrédy Béla miniszterelnök 1939-ben már egyértelműen fogalmazva magában a törvény címében is utalt arra, hogy az a zsidóság visszaszorítását célozza. 679 Az 1941-es törvények - ezeket nevezik összességében harmadik zsidótörvénynek - már a hírhedt nürnbergi törvények 680 alapján készültek és megalázó jellegűek voltak. Sajnálatos tény, hogy az 1942. 677 Numerus clausus (latin, jelentése zárt szám): az a szám, amelynél több tagja valamely testületnek, társulatnak vagy intézmények nem lehet, illetve szélsőséges esetekben valamely hitfelekezet (pl. izraelita), társadalmi osztály vagy réteg tagjai ezekbe csak korlátozottan vagy egyáltalában nem vehetők fel. - Magyarországon a numerus clausust először az 1920. évi XXV törvénycikkel az oktatás területén vezették be, akkor még döntően szociálpolitikai okokból. Tudniillik a trianoni békeszerződés után az elszakított országrészekről visszaözönlött nagyszámú magyar értelmiségi munkahelyhez juttatása kényszerítette a jogalkotót, hogy korlátozzák az egyetemekre kerülők számát. A törvény 1. §-a az egyetemek önkormányzati testületei javaslata alapján a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumra bízta a felvehető hallgatók számának megállapítását. A törvény 3. §-a kimondta, hogy „az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalábbis kitegye annak kilenctizedét". Ez döntően a zsidóság ellen irányult, és csak részben a többi nemzetiség ellen. Nemzetközi nyomásra a 3. §-t az 1928. évi XIV törvénycikk úgy módosította, hogy „a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett... elsősorban a hadiárvák és a harctéri szolgálatot teljesítettek és a közalkalmazottak gyermekei, továbbá különféle foglalkozási ágakhoz ... tartozóknak gyermekei az ezen foglalkozásokhoz tartozók számának és jelentőségének megfelelő arányban jussanak a főiskolákra, és a felvehetők száma az egyes törvényhatóságok között is igazságosan osztassék fel". - Az úgynevezett zsidótörvények (az 1938. évi XV és az 1939. évi IV. törvénycikk) a gazdasági és kulturális élet legkülönbözőbb területeire terjesztette ki a numerus clausust. -Az 1945 utáni történelmünkben a numerus clausus nemzetiségi, faji értelemben nem ismert, azonban a közelmúltig tovább élt a felsőoktatási felvételi rendszerben és az ügyvédek körében, bár most már társadalmi hovatartozástól függetlenül. - Irodalom: BÁN 1989. II. köt. 67-68. p. 678 Lásd az első Teleki-kormány alatt meghozott 1920. évi XXV törvénycikket. 679 A zsidótörvény (1939:IV. t.c.) és végrehajtási rendeletei. - Bp., 1940. - Magyar Törvénytár.- 166 p. 680 Nürnbergi törvények: A fasiszta Németországban 1935. szeptemberében életbe léptetett fajüldöző zsidótörvények. Ezek a törvények szolgáltatták a mintát a Magyarországon hozott zsidótörvényekhez is. 239
