Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Határozatilag kimondta a képviselő-testület, hogy a helybeli földigény kielégítése után további felosztást egyáltalában nem javasol, mert az így juttatott területek nem ele­gendőek egy-egy család eltartására. A megmaradó föld minősége is olyan gyenge, hogy azt egy-két holdas parcellákban üzemeltetni lehetetlen, ezért azt az igénylők át sem vennék. 672 1923-ban már megkezdődött a helyszínre küldött egyesbíró tevékenysége a községben, aki mellé úgynevezett „azonossági tanúkat" küldött a képviselő-testület a földigénylők igényjogosultságának bizonyítására. Ugyanakkor felkérték a tárgyalásvezető bírót, hogy az előző tárgyaláson lehagyottak igényjogosultságát újból bírálja el, mert igen sok mél­tánytalan és indokolatlan kirekesztés történt. Ezek minél teljesebb kielégítését is kérték dr. Mikó Jenő tárgyalásvezető bírótól. 673 Ugyanakkor a község megkísérelte azt is, hogy békés egyezség alapján minél hamarabb befejezze a föld kiosztásával kapcsolatos munkálatokat, mert látta azt, hogy az O.F.B. közbeiktatása nagymértékben lelassította az ügyek intézését. Ezért 1924. július 30-án küldöttséget menesztettek a Földművelésügyi Minisztériumba, és szakértő közreműkö­dését kérték a békés egyezség megkötéséhez. Ugyanakkor azt is el szerették volna érni, hogy mind a haszonbérek, mind a földek árát a kiküldött szakértő a lehető legalacso­nyabbra szorítsa le. „...Ez annyival inkább kívánatos volt, mert az eljárás országszerte kezd elégedetlenségeket kelteni, mert az igényjogosultak a föld árával és haszonbérével megbirkózni nem tudnak, s így kénytelenek a földet odahagyni..." 674 Balázsovits Dezső 675 államtitkár Szabó Gyula állami jószágfelügyelőt küldte ki a tu­lajdonosokkal való egyezség lebonyolítására, aki 1924. szeptemberében napokig tárgya­lásokat folytatott azért, hogy a földreform gyors és kielégítő módon végrehajtható legyen a községben. Megkísérelte arra rávenni a tulajdonosokat, hogy hozzanak áldozatot és mondjanak le önként birtokaik bizonyos nagyságú részeiről. Két napig tartó huzavona eredményeképpen a birtokosok összesen 983 magyar hold nagyságú területet ajánlottak fel ingyen. A főjegyző megjegyezte, hogy ez sem biztos mennyiség és nem végleges szám, mert a tárgyaláson Fekete Izsó Imre csak megbízottal képviseltette magát, aki a jegyző­könyvet alá sem írta. Jakabfy Dezső, Tápay Károly, Bérezi Zsigmond és Reisner Artúr másnap meg sem jelentek a megbeszélésen, és a jegyzőkönyvet szintén nem írták alá. Összehívták az igénylők értekezletét is, amelyen a megjelent 200-250 egyén a bir­tokosok felajánlását elfogadta. A pontosság kedvéért érdemes részletezni a 8.006/1924. O.F.B. ítélet megállapításait. 672 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 7. kötet. - 1922. február 13. - 7/1922. kgy. szám. 673 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 7. kötet. - 1923. június 9. - 53/1923. kgy. szám. 674 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 7. kötet. - 81/1923. kgy. szám. 675 BALÁZSOVITS DEZSŐ dr. államtitkár (Szentes, 1876. március 27. - ?) Középiskoláit Szentesen, egyetemi tanul­mányait Budapesten végezte és 1899-ben avatták államtudományi doktorrá. Ekkor lépett a Földművelésügyi Minisz­térium szolgálatába. 1920 óta hivatalból kijelölt tagja volt az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak. 236

Next

/
Oldalképek
Tartalom