Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

nélküliek is vannak, módjukban legyen a hátralékos haszonbért is megfizetni és juttatott földjüket is megtartani.

668 A kishaszonbérletek ügyének folyamatát lezárva néhány dolgot mindenképpen hangsúlyozni kell. A dévaványai emberek - nincstelenek, törpebirtokosok, kisgazdák hallatlan földszeretete előtt mindenképpen tisztelegnünk kell. A föld szeretete azonban azt is jelentette, hogy azzal, ha megszerezték, munka is van! Hogy előbbre juthasson, azon a földtulajdonosnak magának, de egész családjának is látástól-vakulásig dolgozni kellett. Igen dicséretre méltó szorgalomról tettek tanúbizonyságot akkor, amikor mindent megtettek azért, hogy a földet megszerezzék - akár haszonbérletként is - és azon megélhessenek. A földdel kapcsolatos évi „rendes munka" mellett gondoljunk csak pl. a szikjavítással kapcsolatos munkákra. Ezzel a munkaszeretettel párhuzamosan kellettek olyan emberek, akik felvilágosították őket azokról a célokról és lehetőségekről, melyekért érdemes küzdeni. Ezeknek az embereknek hitelük volt a község lakossága előtt. Ők voltak azok, akik képesek voltak vezetni a lakosságot egy olyan jó cél felé, mint amilyen a kishaszonbérletek megszerzése, egy-egy nagybirtok kishaszonbérletként való felosztása, vagy a fásítás, a szikjavítás, az ár- és belvízcsatornák kialakítása. Érdekes, hogy pl. dr. Schweiger László, aki konzervatív gondolkodású, de európai látókörű agrárgazdasági szakember volt, szükség esetén milyen jól tudott együtt dolgozni a nála jóval fiatalabb ifj. Z. Nagy Ferenccel, aki már az új időket képviselte a Horthy-korszak dévaványai közéletében. Az utókor hálájaként mindkét közéleti ember megérdemelné, hogy egy-egy utcát róluk nevezzenek el Dévaványán! Ez egyben példa is lehetne a helység fiatalsága előtt arra, hogy hogyan kell élni a városért, és hogyan kell vezetni egy közösséget, egy helység lakosságát a jó cél érdekében. AZ ÖRÖK TULAJDONJOGGAL JUTTATOTT FÖLD Látszólag a legnagyobb jelentősége a községben az örök tulajdonjoggal juttatott földek kiosztásának volt. Bizonyítja ezt az is, hogy a föld nélküli mezőgazdasági munkások száma 1920-ban 6.612 fő volt, míg ez a szám 1935-re 5.442 főre csökkent. A csökkenés egyrészt éppen az Ecseg-pusztai „kirajzásnak" volt köszönhető. De a földnélküli mezőgazdasági munkások igen magas viszonylagos száma azt is mutatja, hogy igenis szükség volt a földosztás végrehajtására Dévaványán. Az igénylők összeírása még 1922-ben megtörtént. Sajnos a források nem utalnak arra, hogy ez a szám mekkora volt, de a képviselő-testület előtt beszámoló elöljáróság előre látta nehéz helyzetét, amikor megjegyezte, hogy „...az elöljáróság nincs könnyű feladat elé állítva akkor, amikor e tekintetben javaslatot kell tennie, s nagyon jól tudja azt, hogy ebből csak gyűlölet fog háramlani reá..."

669 668 O. L. - Z-140. - 512. csomó. - R-981. - 48.845/1927. O.F.B. számú ítélet. 669 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 7. kötet. - 1922. február 13. - 7/1922. kgy. szám. 234