Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
Az O.F.B. a végzés indoklásában elmondta, hogy a 8.006/1924. O.F.B. számú ítélettel az egész birtok megváltását látta jónak. A tanya azonban épületekkel megfeleló'en volt ellátva. Ennek kihasználása nemzetgazdasági szempontból is szükséges volt. Ezért úgy döntött, hogy 400 kat. holdat a Magyar Vallásalapnak juttat, amelyet később 700 kat. holdra emelt fel azért, mert a tanyaépületek átvétele és fenntartása aránytalanul nagy terhet rótt volna anyagilag a Magyar Vallásalapra. A Magyar Vallásalap azonban bejelentette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy akár a 400, akár a 700 kat. holdban megállapított birtokot átvehesse. A fentiek alapján elesett az a földbirtok-politikai cél, mely Fekete Izsó Imre egész birtokának igénybevételét különösen indokolttá tette volna. Az O.F.B. ugyanis a Dévaványa határában a huszonöt éves hosszú lejáratú haszonbérbe juttatott 505 kat. hold 1.410 négyszögöl kiterjedésű közlegelőn felül földbirtok-politikai célokra megváltás útján megszerzett 4.646 kataszteri hold 208 négyszögöl kiterjedésű területet. Ebből a területből Fekete Izsó Imrétől a Vallásalapnak juttatni kívánt 700 holdon felül - az időközi visszalépések következtében - még vissza is maradt 961 kat. hold 1.182 négyszögöl. Ezek szerint Dévaványán az elsősorban kielégítendő földbirtok-politikai célok már megvalósultak, és ezen felül még nagyobb földmennyiség is áll az O.F.B. rendelkezésére. A Vallásalap visszalépése következtében tehát új helyzet állt elő és felmerült, hogy az új helyzetben az O.F.B. új döntésre kényszerül. Az O.F.B. a rendelkezésre álló adatok alapján tehát azt állapítja meg, hogy Fekete Izsó Imre a dévaványai földbirtokának szerzésére fordított vagyoni erőt nem a háborús szerzési lehetőségek kifogásolható kihasználásával szerezte, másrészt méltányolta a bíróság azt is, hogy Fekete Izsó Imre a román megszállás alatt is hazafias magatartást tanúsított. Az O.F.B. figyelembe vette, hogy Dévaványán az elsősorban megvalósítandó földbirtok-politikai célok teljes kielégítést nyertek, a kimaradt földek felhasználásával pedig a még jelentkezhető földbirtok-politikai célok is megvalósíthatók, továbbá szem előtt tartva a megjelölt méltányossági okokat (1920:XXXVI. t.c. 11. §.) ezért Fekete Izsó Imrének a megváltott földbirtokából még fel nem használt területet részére visszahagyta. 636 Az újságokban először úgy jelenik meg az ügy, hogy „a zsombokakoli puszta parcellázása megszűnt. Pedig az első osztályú földre sok jelentkező lett volna." 637 Majd rövidesen a képviselő-testületi gyűlések jegyzőkönyvének az oldalain jeleik meg. Állást kellett foglalnia a testületnek abban, hogy hozzájárul-e a Fekete Izsó Imre zsombokakoli birtokos tulajdonát képező földbirtok parcellázásához. Ehhez hozzájárultak. 638 Ebből a most tárgyalt O.F.B. ítéletből és magából az ú. n. »zsombokakoli ügyből" azért nagyon sok mindent megtudhatunk a dévaványai földbirtokreform végrehajtásáról. Nevezetesen: 1./4.646 kat. hold 208 négyszögöl szántóföldet 25 éves hosszúlejáratú haszonbérletekké alakították át. Sajnálatos, hogy a parcellák nagyságáról nem kaptunk adatokat. 2./A fent jelzett területre sem mutatkozott igény, ezért 961 kat. hold 1.182 négyszögöl területet nem tudtak kiosztani. (Ezen felül maradt volna még a 700 kat. hold.) 636 O. L. - Z-140, 513. csomó - R-982 - 42.163/1926. O.F.B. végzés. 1926. október 10. 637 TÚRKEVEI ÚJSÁG - 1928. április 29. 638 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 9. kötet. - 1928. augusztus 14. 76/1928. kgy. szám. 4340/928.ikt.sz. 225