Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
Közösen szereztek be gabonatisztító és egyéb gépeket, létesítettek később öntözéssel, saját költségükön rizstelepet. Mikor az Alföldön megindultak a parasztmozgolódások, Dévaványán ez a 64 család volt az első, amelyik együttesen indult a paraszt-szervezkedés útján." 625 Az Olvasóra kell bízni azt, hogy melyik ismertetést fogadja el valósnak. Mi a dokumentumokkal alátámasztott hivatalos jegyzőkönyvet fogadjuk el igaznak. Ideiglenes hasznosítását rendelte el az O.F.B. a Politzer Fülöptől megváltott 626 területen annak birtokbaadásáig. Mintegy 110 magyar hold 627 bevetetlenül állt, amit kishaszonbérletek útján hasznosítottak. 628 Ugyancsak kishaszonbérletekkel kapcsolatban pattant ki egy - magában a képviselőtestületben is -vitát kiváltó ügy. A főjegyző tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy a szomszédos körösladányi megváltási ügyet tárgyaló dr. Karakas Albert ítélőtáblai bíró körösladányi kishaszonbérletek alakítására a báró esetei Herzog Mór Lipót kéthalmi gazdaságából óhajt területet kihasítani, holott azt a 8.006/1924. O.F.B. számú ítélettel az O.F.B. már dévaványai igényjogosultak számára megváltotta. Ezen a területen a dévaványai igénylők szintén kishaszonbérletet kívántak alakítani. Ezeket a tényeket dr. Karakas egyáltalában nem respektálta, hanem folytatta a maga eljárását. Dr. Schweiger László képviselő, a Herzog-uradalom jószágigazgatója is a fentieket támasztotta alá hozzászólásában. Dr. Karakas őt is megidézte, és közölte vele, hogy az inkriminált területet igénybe veszi. Dr. Schweiger tájékoztatta a bírót, hogy ezt a területet már igénybe vették, és a községben igen rossz vért szülne politikai szempontból is, ha ennek kiosztására mégsem kerülne sor. „Dr. Paczek Géza képviselő, volt nemzetgyűlési képviselő, az elhangzottak után azt kívánta megállapítani, hogy a dévaványai megváltási eljárás során az igényjogosultak érdeke koránt sem volt azzal a hathatós és eredményes eljárással képviselve, mellyel az igényjogosultak érdekében elvárható lett volna. Itt hiba történt, mégpedig nem kevés, mert ha a dévaványai ügy hozzáértő és tekintélyes súlyt képviselő kezekben lett volna, ilyen dolgok nem történtek volna. Sajnos ma ezeken már túl vagyunk, s egyedül az O.F.B. eljárásán és ítéletén múlik, hogy az elkövetett hibák reparáltassanak. Maga részéről szintén kéri a képviselő testületet, 625 Z. NAGY 1965. - 63-64. p. -Tovább kísérve ezeknek az embereknek nem könnyű életét még két epizódra szeretnénk felhívni velük kapcsolatban a figyelmet, ugyancsak Z. Nagy Ferenc segítségével: „... a 64 parasztcsaládnak, akik maguk építette tanyákon, de idegen tulajdonú földön laktak, megszűnt a felemás, bizonytalan helyzete, most már nemcsak a házat, hanem a talpuk alatt lévő földet is magukénak tudhatták." [ti. az 1945. évi földosztás után. - T. G.] (193. p.) - „A kulákokat még jobban nyomták a terhek, én pedig a dévaványai »kulákok« érdekében voltam kénytelen eljárni egy alkalommal - még Rákosi miniszterelnöksége idején - Szobek András akkori begyűjtési miniszternél. Ezek a »kulákok« úgy jutottak rangjukhoz, hogy a Katolikus Vallásalapítvány egykori földjeinek bérló'i voltak, ott 25 katasztrális holdban határozták meg a parcella nagyságát, hogy ne aprózódjék el túlságosan a föld. Az 1945-ös földreform idején - mint írtam - én jártam közben, hogy az egész bérlőcsoportnak, csupa régi agrárproletárnak, öröktulajdonba adják bérleményüket. Ehhez a területhez a legtöbb kisbérlő szerzett kis kertet, házhelyet, a földreform is segítette őket házhelyjuttatással. »Ekkora birtokkal« természetesen Rákosiék idejében ennek a csoportnak minden tagja kuláklistára került, még azt is mondhatták, hogy szép áldás került a közbenjárásomra: tulajdonképpen én tettem őket üldözött kulák-paraszttá. Felemelték, újra meg újra emelték beadási kötelezettségüket, és természetesen rájuk is vonatkozott a rendelkezés, hogy mindaddig, amíg hiánytalanul nem teljesítették, saját szükségletükre nem vághatnak hízót. Elkeseredetten jöttek hozzám, én Szobek Andráshoz mentem, aki régi jó ismerősöm volt, elmondtam neki az esetet, kértem, legyen megértő, segítsen ezeken a volt proletárokon, akik most se számíthatók valami nagy gazdáknak, s lám, mégis kulákok lettek. Szobek nem könnyen, de végül mégis segített. Külön rendelkezéssel adott engedélyt egy-egy hízó levágására az én embereimnek." (346-347. p.) 626 O. L. - Z-140, - 148. csomó - M-1029. - A 8006/1924. O.F.B. számú ítélet 13. oldala. 627 Egy magyar hold = 1.200 négyszögöl - Irodalom: HAJAS - RÁZSÓ 1969. - 28. és 66. p. 628 O. L. - Z-140. - 148. csomó. - M-1029. - 4188/1925. O.F.B. számú ítélet 20. oldala. 222
