Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
Ungar Jónástól és társaitól megváltott az O.F.B. 880 kat. hold 1.557 négyszögöl területet. A megváltott területen a tanyaépületekből és az azok mellett fekvő területből egy kb. 200 kat. holdas középbirtokot szándékozott alakítani. Ezt azonban úgy kell kialakítani, hogy a 200 kat. holdas középbirtokot arányosan legelővel is el kell látni. A középbirtok juttatásáról a póttárgyaláson fog határozni. (Ezt Kovács Lajos - a volt bérlő kérte.) A középbirtok megváltási árára vonatkozóan az új tulajdonossal egyezség megkötését kell megkísérelni. Az egész birtokot kérték vissza a tulajdonosok. Ez iránt kérelmet nyújtottak be az O.F.B.-hez, amelyet az elutasított. 538 Az O.F.B. a póttárgyalás alá vont kérdésekben az Ungár-féle földbirtokkal kapcsolatban is hozott döntéseket. Megállapította dr. Mezei Ilona orvos és Spanner Adolfné földtulajdonának mennyiségét, amelyet nem vont eljárás alá. Ez az elsődleges megállapítás szerint 80 kat. hold 136 négyszögölet tesz ki. Azonban a tanyaépületek Vi2-ed része még őket illette meg, amelyet szintén földben kívánt az O.F.B. a részükre megítélni, így a teljes földterületük 77 kat. hold 604 négyszögölet tett ki. Az Ungár-féle tulajdonosi közösségtől mintegy 885 kat. hold földet vett igénybe az O.F.B. Ebből - az előző ítélettől (8006/1924. O.F.B. sz.) eltérően - 237 kat. hold 947 négyszögölben állapította meg az itt alakítandó középbirtok nagyságát. Ennek helyrajzi számait is közölte. Az Ungár-féle földbirtok 961 kat. hold 97 n. öl, ebből a Mezeieké 77 kat. hold 604 n. öl, középbirtok 237 kat. hold 947 n. öl, legelő Dévaványának 214 kat. hold 192 n. öl. Összesen: 529 kat. hold 143 n. öl. Tehát az Ungár-birtokból rendelkezésre áll még: 431 kat. hold 1.554 n. öl. Az O.F.B. Dévaványán több alkalommal is megkísérelte járadéktelek létesítését. Meg kell mondani őszintén, hogy kevés sikerrel. Most is elrendelte, hogy az Ungár-féle birtokból a földhözjuttatottak részére átengedett területet járadéktelek formájában adják át. Az eljárás folyamán a járadéktelek-szerződés feltételeinek megállapítására a járadékélvezők és a járadéktelkesek között egyezség alakítását kellett megkísérelni. Ha ez nem vezetne sikerre, akkor már utasította dr. Mikó Jenő kir. törvényszéki tanácselnököt, hogy a járadéktelkes és a járadékélvező közötti jogviszony szabályozásához szükséges tényállást, adatokat szerezze be, az évjáradék nagyságát pedig első fokon állapítsa meg. A Dévaványa községnek juttatott legelő esetében is a járadéktelek alakjában való átengedést rendelte el. Az O.F.B. a megváltási eljárás során arra is tekintettel volt, hogy a volt tulajdonosok részére létfenntartásukhoz mennyire indokolt és szükséges a megváltási ár kézhez vétele. Tekintettel arra, hogy a volt tulajdonosok nem a föld hasznosításából éltek, így ellenértékének kifizetését is nagyobb intervallumra osztotta be. 539 538 O. L. - Z-140. szekció. - 148. csomó. - M-1029. - 8006/1924. O.F.B. számú ítélet, kelte 1924. április 29. 539 O. L. - Z-140. szekció. - 148. csomó. - M-1029. - 4188/1925. O.F.B. számú ítélet, kelte 1925. február 6. 197
