Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
ger 8, igás szekér 38 db. A háziállatok száma: szarvasmarha 421, ló 113, sertés 1.250, juh 2.309 db. 406 1925-ben: A gazdálkodó földbirtokos: báró esetei Herzog Mór Lipót. 407 1935-ben: A földbirtokos: Herzog Mór Lipót báró örökösei, Budapest. Ennek kataszteri tiszta jövedelme: 36.666 aranykorona. 408 (Lásd a 16. számú táblázatot.) Az Országos gazdasági címtár adatai alapján a gazdaság a következő' címszók alatt szerepel: sertést törzskönyveztető gazdaságok, juhtörzskönyveztető gazdaságok, cséplőgépkazán tulajdonosok (egyéb címszó alatt), traktortulajdonosok (Cormick címszó alatt) és gőzeke tulajdonosok között. 409 A tulajdonos az O.F.B.-hez intézett kérelmében az igénybevett birtokrész gyenge termőképességére is felhívta a figyelmet annak érdekében, hogy tulajdonában maradhasson ez a terület. Ezt az érvet az O.F.B. azzal utasította vissza, hogy egyrészt a kérelmező reformföldesek sem emeltek minőségi kifogást a kiosztásra került területrész ellen, másrészt sem a Földművelésügyi Minisztérium, sem az O.F.B. által kiküldött szakemberek nem találták alkalmatlannak a területet. Ezek szerint a Herzog-uradalomtól vagyonváltság címén 693 kat. hold 536 n. öl területet vontak el. Megváltott még az O.F.B. 200 kat. hold legelőt, amelyet Dévaványa községnek adományozott csordajárás céljaira. A vagyonváltságon felül megváltott még 243 kat. hold 1.088 n. ölet a körösladányi érdemes igénylők kielégítésére. Ez összesen 1.136 kat. hold 1.453 n. öl igénybevett terület. Az O.F.B. úgy ítélte meg, hogy ezen területek igénybe vétele az okszerű gazdasági üzem megfelelő fenntartását legkevésbé sem veszélyezteti. Ugyanakkor nyomós és valós indok volt az, hogy ezen területek igénybevételét a szükségletek kielégítése indokolta. Báró Herzog Mór Lipót azt ajánlotta, hogy a vagyonváltságon felül földhöz juttatás céljaira megváltott 103 kat. hold 1.088 n. öl kiterjedésű ingatlanát a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után két mázsa búza vételárat számítva, hosszabb kedvezményes törlesztés mellett bocsátja az O.F.B. rendelkezésére, és az igénybevett terület közé beékelve lévő 7 kat. holdas gyepes tanya földet ingyen engedi át, ha a földbirtoka megmaradó részét a megváltás alól mentesítik. Ha csupán a 200 kat. holdas legelőt váltják meg tőle, akkor ezt a községnek közlegelő céljaira ingyen engedi át. Az O.F.B. a felmerült nagy szükséglet miatt Herzogtól az említett 7 kat. holdat nem számítva még további 53 kat. hold megváltását is szükségesnek találta. A mentesítés kérdésében még nem döntött, de az ajánlat alapján megkísérelt egyezséget kötni a fizetési módozatokra, még az újonnan igénybe vett 53 kat. holdra is. 410 406 A Magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája, 1895. - 206-207. p. 407 Magyarország földbirtokosai és földbérlői, 1925. - 165. p. 408 Magyarország földbirtokosai és földbérlői, 1935. - 154. p. 409 Országos mezőgazdasági címtár, 1937. - 5. kötet. - 404-610. p. 410 a./ O. L. - Z-140. szekció. - 148. csomó. - M-1029. - 8006/1924. O.F.B. számú ítélet, kelte 1924. április 29. b/ B. M. L. - IV 410. XIV - 2084/1924. számú iratban a 9.896/1924. O.F.B. számú ítélet, kelte 1924. április 29. 168