Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

növendékjuh), a gyapjútermelő és a lúdtenyésztő gazdaságok között. Szerepelt a cséplőgép, a kazán (HSCS és egyéb) és a traktortulajdonosok (Cormick) között is.

381 Az O.F.B. tárgyaló bizottsága megállapította, hogy Futó Sándor az Altmann Vera-féle birtokból, és pedig Mezei Zsigmondtól 1921. augusztus 6-án nem 25 kat. holdat, hanem csak 19 kat. hold 273 négyszögöl területű földet vett (289,35 aranykorona). Csak ezt váltották meg.

382 A tulajdonos megfellebbezte ezt az ítéletet és fellebbezése sikerrel járt. A tőle megváltott föld megváltási árát kat. holdanként 840 pengőre emelte fel az O.F.B. Ez az összeg már a földbirtok jövedelmezőségének is megfelelt.

383 így azután Atyaszegen megváltottak Futó Sándor birtokából 18 kat. hold 1.270 n. öl szántóföldet, 485 n. öl legelőt, 139 n. öl utat, összesen 19 kat. hold 294 n. öl területet, amelynek kataszteri tiszta jövedelme 289,35 aranykorona volt.

384 12.) FÜZESGYARMAT KÖZSÉG Füzesgyarmatnak a bucsatelepi és a kertészszigeti határban volt érintkezési pontja Dévaványával. Néhány száz kat. holdas nagyságrendben a földbirtokok átnyúltak egymás területére, ezért kapcsolódott össze a dévaványai megváltás a füzesgyarmati megváltás ügyével. Füzesgyarmat megváltási ügyében az O.F.B. már igénybevett 275 kat. hold területet. Az O.F.B. ezen 50 éven belül szerzett földbirtokokból a Füzesgyarmaton már igénybevett terület figyelembevételével is már most úgy találta, hogy a vagyonválts ágba betudható 186 kat. hold 592 négyszögöl területen felül még 46 kat. hold 1.504 négyszögöl szántónak és 223 kat. hold legelőnek megváltása a kétségtelenül intenzív gazdálkodás lényeges sérelme nélkül elvonható.

385 13.) GABONÁSI LEGELTETŐ TÁRSULAT Az Ungár Jónás és társai dévaványai földbirtokából megváltott legelőt elsősorban Dévaványa községnek ítélte az O.F.B. Amikor azonban vitéz Lipcsey Márton ny. huszár ezredes igényelt ebből a területből 50 kat. holdat az előzőleg kapott vitézi birtokához kiegészítésként, a község akkor ajánlotta fel azt a lehetőséget, hogy átadja a területet egy legeltetési társulatnak, akitől azután Lipcsey ezredes átveheti az 50 kat. hold legelőt. Azért kellett ezt tennie a községnek, hogy a már előzőleg négy esztendőn keresztül a legelőre fordított kiadásait megkaphassa. Ennek következtében 1928-ban Tímár Benő és társai megalakították a Gabonási Legeltető Társulatot a Lipcsey ezredes 50 kat. holdja és a maradék 167 kat. hold 509 n. öl területen. Ennek a területnek a megváltási összege 381 Országos mezőgazdasági címtár, 1937. - 5. kötet. - 404-610. p. 382 O. L. - Z-140. szekció - 148. csomó - M-1029. - 4188/1925. O.F.B. számú ítélet, kelte 1925. február 6. 383 O. L. - Z-140. szekció - 148. csomó. -M-1028. - 4116/1928. O.F.B. számú ítélet, kelte 1928. július 27. 384 O. L. - Z-140. szekció - 148. csomó - M-1028. - Futó Sándor törzslapja, kelte 1929. május 12. 385 O. L. - Z-140. szekció - 148. csomó - M-1029. - 8006/1924. O.F.B. számú ítélet, kelte: 1924. április 29. 161