Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Ezek a hiányok érlelték meg a kormányban - és Nagyatádi Szabó Istvánban is - azt az elhatározást, hogy az alaptörvényt novelláris úton 328 módosítva igyekezzenek a végre­hajtást helyes irányba terelni és a lehetőségekhez képest meggyorsítani. A törvénycikk elfogadását igen nagy vita előzte meg, amelynek hangadói az OMGE tagságából kerültek ki. Végül, amikor elfogadták, a következő új gondolatokat juttatta érvényre a földbirtokreform végrehajtásában: - A házhelyekhez és földhöz juttathatók körét a nem önállóan kereső vagy nem önjo­gú jelentkezőkre is kiterjesztette, és ezzel megszüntette azt az igazságtalanságot, amely eddig lehetetlenné tette, hogy háborút járt, nős, családos, de szüleivel - legtöbbször éppen lakáshiány miatt - közös háztartásban élők is házhelyet és földet szerezhessenek. - Fontos újítás volt az, hogy a földreform következtében állásukat vesztett gazdasá­gi cselédek is földhöz juttathatók lettek. - A novella lehetővé tette a kellő vagyoni erővel rendelkező kisbérlőknek is az önál­ló családi birtok szerzését, ha bérleteik megszűntek, vagy ha azokat nem kívánták meg­tartani. - Az elsősorban földhöz juttathatók kielégítése után a megváltásnál feleslegesként fennmaradó területből olyan kisbirtokok megerősítésére is kerülhetett sor, amelyek kel­lő felszereléssel rendelkeztek és a vételárnak legalább felét előre lefizették, valamint vál­lalták, hogy a hátralékot legalább tíz esztendő alatt letörlesztik. - Elrendelte a novella, hogy a földhöz juttatandókat lehetőleg a községek közelében lévő területekből kell kielégíteni. - Az elővásárlási jogot bizonyos esetekben kiterjesztette a község belterületén fekvő ingatlanokra is és a földművelésügyi miniszternek szélesebb hatáskört biztosított az elővásárlási jog gyakorlása terén. - A kulturális célt szolgáló alapok, alapítványok és tanító rendek birtokainak szük­séges igénybevételekor a novella úgy rendelkezett, hogy - lehetőleg - nem megváltás, hanem hosszú lejáratú kishaszonbérletek alapján elégítsék ki az igénylőket. -A vagyonváltságba felajánlott földeken gazdálkodó kishaszonbérlők érdekeit az eddigieknél hatályosabban igyekezett a novella megvédeni azzal, hogy a felajánlás elfo­gadását - bizonyos keretek között - a kishaszonbérlőktől tette függővé. - A megváltási ár megállapítását illetőleg pedig a háborús szerzeményű, és a háborút megelőző 50 éven belül gazdát cserélt ingatlanoknál annyiban tér el a teljes kárpótlás elvétől, hogy nem a valóságos értéket vette alapul, hanem olyan ár megállapítását írta elő, hogy amellett „a megváltást szenvedő a megváltás következtében nyereséghez egyál­talán ne jusson". - A novella nagy fontosságot tulajdonított a járadékbirtokok alakításának. -A kedvezőtlen tapasztalatokon okulva a novella kötelességévé tette a földműve­lésügyi miniszternek, hogy gondoskodjék a földhöz juttatottak gazdálkodásának elle­nőrzéséről, és a juttatott földekkel való esetleges üzérkedés megakadályozásáról. - Részben módosította a kishaszonbérletek alakítására vonatkozó rendelkezéseket is. 328 A novella kifejezés a jogtudományban valamely törvény, alapszabály, alapokmány későbbi kiegészítése, módosítása. A „novelláris úton" jogi kifejezés azt jelenti, hogy „a törvényt újabb törvénnyel módosítják". 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom