Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

célokra minden mezőgazdasági ingatlan elidegenítésekor. Az elővásárlást szerencsés megoldásnak tartjuk, mert biztosította azoknak az ingatlanoknak a felajánlását is, amelyek egyébként az állami megváltás ridegebb elbánása alá estek volna. Ezt megelőzve, inkább mint elidegenítésre szánt területek az elővásárlás jogcímén kerülhettek állami tulajdonba. Hasznos volt ez a földbirtokosoknak, akik így némileg a szabad verseny közreműködését is érezték birtokuk árának megállapításában. Az elővásárlás jogát a háborús kivételes törvények oltalma alatt a magyar állam Mezőssy Béla

305 földművelésügyi miniszter által kidolgozott alapon már 1917. november l-jétől gyakorolta. Az elővásárlást csak birtokpolitikai célokra gyakorolhatta az állam, valamint olyan esetekben, amikor az elidegenítés ellentétben állt a földreform céljaival.

306 A törvényhozás azon a véleményen volt, hogy a földbirtokreform céljaira szükséges terület nagyobb részét meg lehet szerezni elővásárlás útján. Amennyiben ez nem történne meg, a következő - már energikusabb - lépés a kisajátítás egyik neme lesz, amelyet a törvény megváltásnak nevezett. Ezt tárgyalta a törvény negyedik fejezete. Megváltható birtokpolitikai célokra az a mezőgazdasági ingatlan, amely élők közötti jogügylettel vagy árverésen 1914. július 28.

307 óta a törvény életbe lépéséig gazdát cserélt. A törvény elsősorban azokat a területeket akarta lefoglalni birtokpolitikai célokra, amelyek a háborús vagyongyűjtés megítélése alá estek, amelyekkel szemben a legkevesebb méltányossági okot lehetett találni. A háború okozta „vagyoneltolódásoknak" súlyos sérelmei mellett ugyanis csak némi jogorvoslat az, ha a vagyonszerzők egy része új keletű ingatlanáról - megfelelő kártérítés ellenében ugyan, de - kénytelen lesz lemondani. A törvénynek azonban még messzebb kellett behatolnia a szerzett jogok megbolygatásába, hogy a birtokreformhoz szükséges földet biztosíthassa. Megválthatónak mondott ki minden nagybirtok területéből annyit, hogy a megmaradó rész az O.F.B. megállapítása szerint okszerű gazdálkodásra még alkalmas maradjon. De egészében is megváltható volt a nagybirtok akkor, ha a háborút megelőző 50 éven belül olyan módon cserélt gazdát, hogy azon a törvény értelmében elővásárlási jogot lehetett volna gyakorolni. Mellőzni kellett a megváltást olyan területek esetében, amelyeken költségesebb, belterjes mezőgazdasági kultúrát folytattak: kert, komlóskert, gyümölcsös, szőlő, faiskola stb., vagy különleges közérdekű célt szolgált, illetve a mezőgazdasági iparnak termelt alapanyagot. Ugyanakkor a törvényhozás gondoskodni kívánt arról is - és ezért épített be bizonyos garanciákat a törvény szövegébe -, hogy a magánbirtokot feleslegesen ne váltsák meg, hogy ne kerüljön hátrányba az értékesítés során.

308 A birtokmegváltásra csak akkor került sor, ha a földvásárlók nagy számát nem tudták másként kielégíteni. A parasztság egy része azonban nem tudott földet vásárolni, ezért megelégedtek azzal, ha bérlet útján juttattak földet a számukra. Ezekről is gondos305 MEZŐSSY BÉLA (Tolcsva (Zemplén vm.), 1870. november 13. - Újfehértó (Szabolcs vm.), 1939. január 19.): földbirtokos, politikus, földművelésügyi miniszter (az Esterházy-kormányban és a harmadik Wekerle-kormány első összetételében). 306 O. L. - K-2 -XIV-6-3Ó - 1920-2889. - 531. csomó 184-199. folio. 307 Az első világháború kitörése óta. (Az Osztrák Magyar Monarchia követe átnyújtotta a hadüzenetet Belgrádban.) 308 O. L. - K-2. - XIV-6-36 - 1920-2889. - 531. csomó 199-246. folio. 144