Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

marhaértékesítésről. Ismertette a Hangya központ ezirányú tevékenységét, amelynek keretében az erre alkalmas állatokat egyenesen külföldön értékesítik. Az így elérhető nagyobb hasznot számos példával ecsetelte. A jelentkezők egy érdekszövetkezetet alakítanak, és a megalakulás után a közeli jövőben az értékesítés az általa ismertetett módon indul majd meg. A Hangya Kisújszálláson központi szervet állított föl, Dévaványán egy kiküldöttje lesz, ezen szervek útján a Hangya központ vagontételekben egyenesen külföldre szállít. E fontos tárgyak megbeszélése után a gazdaértekezlet már befejezést nyert volna. Mielőtt azonban a megjelentek szétoszlottak, a Gazdaszövetségnek egy igen érdekes, kedves és szívesen látott vendége érkezett meg Tildy Zoltán

180 szeghalmi református lelkész személyében, aki az itteni ref. egyház meghívására jött el, hogy a ref. kultúrházban esti előadást tartson. A vonat megérkezése és az esti előadás kezdete közötti időt arra használta fel Tildy Zoltán, aki a Független Kisgazdapárt ügyvezető elnöke volt, hogy meglátogassa a Dévaványai Gazdaszövetséget. Tekintettel azonban arra, hogy ehhez hatósági engedélyt nem kértek, politikai beszédet nem tartott. A gazdák körében eltöltött egy órás látogatása alatt különböző gazdasági dolgokról folytatott eszmecserét a jelenlévő gazdákkal. Z. Nagy Ferenc elnök pár szóval üdvözölte az illusztris vendéget és megköszönte a látogatást, amire Tildy Zoltán megígérte, hogy legközelebb hosszabb tartózkodásra jön el. Röviden emlékezett meg a bankok álláspontjáról a védett birtokosokkal és általában a gazdákkal szemben, a feltett kérdésekre készséggel megadta azonnal a nagy szakismeretről tanúskodó választ. Az állam 3,5% kamatmegtérítést ad a védett birtokok tartozásai után a bankoknak. Ennek ellenére a bankok szabad vásárt akartak biztosítani, amennyiben országszerte megindult a védettség megszüntetése iránti eljárás. Több példát említett erre, ezek között talán a legjellemzőbb a következő eset volt. Egy vésztői kisbirtokos az egyik szolnoki banktól tíz kataszteri hold földet még 1928-ban holdanként 1.350 pengőért vett meg. Az eladó banknak 10.000 pengő összeget készpénzben lefizetett. Adós maradt azonban 3.500 pengővel. A különböző elemi csapások és a megváltozott gazdasági viszonyok folytán 1931. november hótól kezdve a földvásárló gazda a kamatokat fizetni nem tudta. A fölszaporodott kamat és a perköltségek behajtásánál a bank elárvereztette a gazda Vésztőn levő házát, melyet 950 pengőért megvett maga a bank. Ez összegből azonban a tőketörlesztésre nem jutott, miután azt a kamat és költség fölemésztette. A még mindig föntmaradt 3.500 pengő tőketartozása fejében elárvereztette a bank és megvette a 10 hold földet, illetve visszavette azt a gazdától. Eltette tehát a bank a 10.000 pengőt, azonkívül elvette a házát is, és az eladott földje is megmaradt. Az üzletre tehát végeredményben nem fizetett rá. Mint sérelmes esetet érdemes a gazdáknak nyilvántartani, annyival is inkább, mert a jelenlegi gazdavédelmi rendelet semmi vonatkozásban nem hat ki erre az esetre.

181 1934 augusztusában ismét 15 vagon vetőmagot igényelt a község kisbirtokossága részére az elöljáróság. Ez az igénylés a 100 kat. holdon aluli birtokosok részére történt, 180 TILDY Zoltán (Mosón, 1889. november 18. - Bp., 1961. augusztus 3.) református lelkész, politikus, miniszterelnök, köztársasági elnök. 1932-1945 között szeghalmi lelkészként igen élénk és gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki a kisgazdák dévaványai szervezetével. 181 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 9. szám. - 1934. március 4. 108