Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

sokan hátralékban vannak a vetó'mag árával. Az adósok legnagyobb része a különböző' elemi csapások miatt nem tudott fizetni. Vannak azonban olyanok is, akik fizethetnének, de nem akarnak. Mivel a község a tartozásokért jótállt, és a kincstár már perrel fenyegetőzik, a képviselő-testület felhatalmazta az elöljáróságot arra, hogy azokkal szemben, akik fizetőképtelenek és már semmijük nincsen, a tartozások törlésére tegyen előterjesztést; mindenki mással szemben pedig helyezkedjék a legszigorúbb behajtás álláspontjára. A kincstár követelésének most esedékes részlete 1618 pengő 98 fillér.

179 A Makói Gazdasági Egylet megkereste a Dévaványai Gazdaszövetséget és átiratában csatlakozásra hívta fel a gazdatársadalmat azon gazdamozgalomhoz, amely hivatva van a védett birtokok tulajdonosai részére az 1934-ik évi új termésig a járulékok befizetésére halasztást kieszközölni, illetve az illetékes fórumok előtt ez iránt kérelmet előterjeszteni. A helyzet ugyanis az, hogy újig még két részletet kellene a gazdáknak leróni, holott köztudomású, hogy az alacsony gabonaárak mellett teljesen pénz nélkül állanak és nem áll módjukban a teljesítés. A kérelem odairányul, hogy az új termés betakarításáig a hitelező ne kérhesse a védett birtok védett minőségének megszüntetését. A helybeli gazdák a csatlakozás megbeszélése tárgyában febr. 25-én értekezletet tartottak. Ez alkalommal közel száz gazda adta aláírását a csatlakozáshoz. A kérelmet egy kísérő levéllel látták el a dévaványai gazdák, amelyben külön felhívták a miniszterelnök és a földművelésügyi miniszter figyelmét arra, hogy itt Dévaványán speciálisan súlyos a helyzet, és az ebből eredő bajok fokozottabb mértékben jelentkeznek a szélsőséges légköri viszonyok és a terméketlen szikes talaj folytán. A sorozatos elemi csapások, mint amilyen a fagykár, a rozsdakár, az aszály és a rovarkárok, súlyosabb mértékben jelentkeztek és a gazdatársadalom számára elviselhetetlen ínséges helyzetet teremtettek. Ez volt az oka annak, hogy nem tudtak a gazdák védett birtokaik után járadék fizetési kötelezettségüknek pontosan eleget tenni. A fölemelt őrlési vám tárgyában is értekezett a gabonaszövetség. A vámőrlő malmok ugyanis az őrlési vámot három százalékkal fölemelték. Ez ismét súlyosan próbára teszi az ínséges helyzetben élő lakosságot. A molnárok az ősszel tartott országos gyűlésük alkalmával küldöttség útján terjesztették a kereskedelmi miniszter elé azon kérelmüket, hogy a szén árát alacsonyabb árban szabják meg, mert alacsony búzaár és magas szén és egyéb üzemanyag árak mellett nem tudják fenntartani üzemüket és kénytelenek lesznek azt bezárni. A miniszter megígérte a segítséget, azonban az üzemanyag és a szén árát nem szállította le, hanem az őrlési vámot emelte föl három százalékkal. Ezzel a rendelkezésével ismét csak az amúgy is súlyos gondokkal küzdő és szegénységben sínylődő földműves lakosságot sújtotta, akiknek legfontosabb élelmiszere a liszt. A gazdaértekezlet határozata értelmében egy memorandumba foglalt és indokolt kérelmet terjesztettek a miniszterelnök elé. Ezt a memorandumot, valamint a fenti védett birtokokkal kapcsolatos kérelem átnyújtását egy küldöttségre bízták. A küldöttség tagjai: egy tagot a gazdaszövetség, egy tagot a római katolikus kör és egy tagot a tőkerészi kaszinó küldött. A küldöttség 1934 március közepén utazott Budapestre. Ugyancsak a gazdaértekezlet alkalmával a Hangya budapesti kiküldötte, Veress Ferenc titkár tanulságos előadást tartott a gazdák nagy figyelmétől kísérve a sertés és 179 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 1. szám. - 1934. január 7. 107