Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

séget a község és a kérelmet dr. Tóth János

167 országgyűlési képviselő segítségével terjesszék fel a földművelésügyi miniszterhez. Ezt a javaslatot a képviselő-testület el is fogadta, de kiegészítette azzal, hogy Erdélyi Kálmán főjegyzőnek is kifejezte köszönetét a vetőmag-beszerzés terén végzett munkájáért.

168 1916 nyarán ismét napirendre került a község mezőgazdaságának helyzete. A három évi rossz termés után Dévaványa határára még egy sokkal rosszabb gazdasági év következett. Az őszi búzavetés a normális viszonyok között elvetni szokott mennyiségnek 30%-át is alig tette ki. Azokat is fele részben tönkre tette a húsvéti hideg és a kétheti szokatlan esőzés. A tavaszi búzavetések egyáltalában nem sikerültek, azt a legtöbb helyen ki kellett szántani. A tavaszi kalászosokat a belvizek miatt kellő időben nem lehetett elvetni, ami kikelt, az is siralmas állapotban volt. A legtöbb helyen újra kellett vetni a vizektől elárasztott kukoricavetéseket is. A határ egyik tekintélyes részét még jégverés is sújtotta. A lakosság ellátása érdekében az 1.750/1916. M. E. számú rendelet intézkedett. A gazdatársadalom azonban a négyévi folyamatos rossz termés következtében anyagilag nagyon kimerült. Előreláthatólag - különösen a kisebb gazdák - nem lesznek olyan helyzetben, hogy a megjelent miniszterelnöki rendelet alapján vetőmag szükségletüket 1916. október 15-ig be tudnák szerezni. Ennek azután az lesz a szomorú következménye, hogy a legjobb időjárás mellett is a földek vetetlenül maradnak - hangzott el a képviselőtestület előtt. A községi gazda bizottság és az elöljáróság tagjaival történt beható beszélgetés alapján Erdélyi Kálmán főjegyző a következő javaslatot terjesztette elő. Házról-házra járva felmérték a község jelenlegi készletét. Ezután tettek javaslatot a törvényhatósági bizottságnak arra, hogy a község részére mekkora mennyiségű vetőmag beszerzésében segítse az elöljáróságot.

169 1919 tavaszán már román megszállás alatt volt a község. A román hadosztály parancsnoksága 563/1919. számú megkeresése alapján a román katonaság élelmezésére a következő termények és anyagok beszolgáltatását rendelték el: főzőliszt 1.000 kg, kenyérliszt 15.000 kg, zsír 150 kg, főzelékfélék 2.000 kg, árpa és zab 15.000 kg. A házról házra való rekvirálást az elöljáróság nem tartotta szükségesnek, teljesen elegendőnek vélte a közhírré tételt. Liszt és főzelékfélék helyett csak búzát voltak képesek beadni. A kirótt zab mennyiségét is kukoricadarával helyettesítette a község lakossága.

170 167 TÓTH JÁNOS (Túrkeve, 1864. július 16. - Bp., 1929. december 23.) politikus, miniszter, földbirtokos. 1892-1918-ig megszakítás nélkül a kerület országgyűlési képviselője volt. 1903-tól a Függetlenségi Párt alelnöke, 1905-től igazgatóalelnöke, 1917-től elnöke. Képviselőházi háznagy (1905. február 21-től 1906. október 10-ig). Vallás- és közoktatásügyi minisztériumi politikai államtitkár 1906. augusztus 17-től 1910. január 17-ig és 1917. július 5-től 1918. január 25-ig. Belügyminiszter 1918. január 25-től 1918. május 8-ig. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság elnöke 1921. március 26-tól 1929. december 23-ig. 1927-től a felsőház tagja. 168 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1914-17. - 6. köt. - 71/1915. kgy. szám. - 1915. nov. 20. 169 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1914-1917. - 6. köt. - 52/1916. kgy. szám. - 1916. június 30. 170 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1917-1921. - 7. kötet. - 22/1919. kgy. szám. - 1919. május 19. 104