Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)
Bagi Gábor: A jászok terjeszkedése a XV. század első felében - Megjegyzések
Bagi Gábor Megjegyzések a jászok terjeszkedéséhez a XV. század első felében I. A megyénk mintegy negyedét kitevő Jászság történeti táj fogalomként azt a területet jelöli, amelyen az iráni eredtű jászok - a jelek szerint - a tatárjárást követően fokozatosan tömörültek, megtelepedtek, s önálló igazgatási egységet hoztak létre. 1241 előtt a Jászság területére vonatkozólag alig vannak írásos adataink. Ezt hagyományosan azzal szokás magyarázni, hogy döntően királyi birtok volt, s népessége a tatárjárás pusztításai nyomán jórészt elpusztult. 1 Az újabb adatok azonban ezeket a véleményeket nem mindenben erősítik meg. A berényi határ délnyugati fele (Iva és Hatzok birtokok) Hont vár és a Hontpázmán nem, 1245-től pedig a szekszárdi apátság tulajdonában voltak. Jászapáti elődje, Nyésta, a sári apátság birtoka IV. István korában. Györffy György Jákóhalma-Dósa környékén nagy területen az Abák birtoklását tételezte fel, a keleti részeken pedig a Miskolc nemzetségnek is voltak ingatlanai. 2 Egyes XIV. század végi adatok is közvetve az Abákra utalnak. 1399-ben említik azt az Abák egyik ága által bírt birtoktestet, amihez Heves megyében Alattyán, Jánoshida és Kér faluk, valamint Szentgyörgy (Jászalsószentgyörgy), Ladány (Jászladány), Bodonkút (Jászjákóhalma környékén) és Szentjakab (Jászboldogháza nyugati határában) puszták fele tartozott. Mivel utóbb az Abák egy másik családja rokoni jogon kérte az uralkodótól, elképzelhető, hogy eredetileg az Abák nemzetségi birtokainak része volt, s az Abák itteni birtoklása a korábbinál is jelentősebb lehetett. (Meggondolandó ugyanakkor, hogy a család egyik tagját Kun előnévvel is említették, ami a jász-kun elemekkel való kapcsolatára is utal.) 3 A régészeti adatok aprófalvakat jeleznek itt az Árpád-korban, amiket Szabó János Győző vitt térképre. 4 Ugyanakkor egyes helynevek alapján (Szász-Ujszász, Szászberek, Szászegyháza 5 ) valószínű, hogy valamiféle német telepítéssel is számolni kell. 1 Lásd pl. Gyárfás I. és Soós A. munkáit! 2 GyörggyGy., 1987. III. 54. 3 ZSKO I. 659.; ZSKO II/l. 119-120. 4 Szabó J. Gy., 1984. térképek. 5 Templomos hely Jászdózsa keleti határrészén. -125-
