Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Kókai Magdolna: Adatok a Jászság születés körüli szokásaihoz és hiedelmeihez

Ott is azt mondtam, hogy takaríccsák el. Igen ám, de gyütt a nagymama. Jaj, úgy siettem mongya az onokájának -, hogy ekkorra itt legyek! Aszongya, hogy mer azt úgy tuggya meg — mongya nekem — hogy az anyajegyet avval lehet elmulasztani, ha a MASA-val megdörgölik. Azt se tuttam, hogy nevessek-e vagy sajnákozzak. Aszongya, hogy én csinájjam. Hát mondok olyan nincs! De nekem kell azt! Vitatkoztam, hogy én biztos nem csinálom, sőt azt montam a fiatalembernek, hogy ne engeggye, mer nincs annak semmi értelme. Hát a végin mán azt montam az öregasszonynak, hogy legfejjebb fogja maga, oszt dörzsölje a veje arcáho! Oszt montam a fiatalembernek, hogy maga meg ha akarja engedi, ha nem nem, de nekem ehhe semmi közöm. A fiatalember oszt sarkonfordút. Hát haláláig horta szegíny az anyajegyet. Hogy oszt a placentával mi lett? " (Farkas Ignácné Nagypál Veronika, szül. 1901.; róm.kat.; lakhely: Jászszentandrás) A Jász Múzeum adattári anyaga alapján megpróbáltam kibővíteni újabb - elsősorban más jász településekre vonatkozó - adatokkal gazdagítani a születéssel kapcsolatos hiedelemanyagot. A mágikus cselekvések a lakodalomtól a terhességen és a szülésen át egészen a gyermekágyig végigkísérték az anyát és a csecsemőt. A lakodalom alkalmával például Jászladányon és Árokszálláson is szokás volt a menyasszonyt a kéménylyukba belenézetni, hogy szép, fekete szemű gyereke legyen. Jászapátin az anyós a kapun belépő menyecske elé búzaszemet szórt, hogy „úgy szaporodjanak, mint a hulló búzaszem". A lakodalom elmúltával pedig - ugyancsak az anyós - az újasszony kötényébe szép, egészséges almákat öntött, hogy ugyanolyan egészséges utódai szülessenek.

1 A hasonló hasonlót hoz létre. Ez az analógia a kiindulópontja az imént említett eljárásoknak.

2 A terhesség alatt is élt jó néhány preventív és produktív eljárás. A hiedelmek nagy részét ebben az időszakban azok a tilalmak teszik ki, amelyeket a terhes nőnek be kellett tartania a születendő gyermek érdekében. E tilalmak többsége is az analógiás vagy érintkezési mágia valamely formájához tartoznak.

3 Ilyen analógiás alapú tiltások voltak: az állapotos nő ne lopjon tököt, mert kopasz, ne hagyjon mosatlan edényt mert szeplős, ne bújjon be a kemencébe tapasztani, mert néma gyermeke lesz, ne egyen páros gyümölcsöt mert ikreket szül; és ne csudáljon meg visszataszító, torz dolgot, állatot, mert arra fog hasonlítani az újszülött. Ez utóbbira vonatkozóan a következőket olvashatjuk az „Igézet ne fogja" című könyvben: „A viselős nők képzelőtehetségének magzataik képzésére, tapasztaláson alapuló hatmánya miatt már a XVIII. századból származó jászkun főkapitányi rendelet megtiltja az elferdített, idomtalanított, fekélyesített tagú koldusoknak országos vásárokon való megjelenését."

4 Az érintkezési mágia jó példája az anyajegy keletkezése. Lényege, ha az anyát terhessége alatt megdobják vagy ráesik valamilyen tárgy, és hirtelen odakap, akkor a születendő gyermeknek is ugyanott és ugyanolyan alakú anyajegye lesz, amilyen alakú tárgy az anyát érintette. Erre vonatkozóan jó néhány adatot sikerült összegyüjtenem. „Eccer egy búcsúkor anyósomná vótam kint Agón. Vót ott egy tábori masina, oszt fétető vót rajta. Főztem, az anyósom meg az ajtóbó nézte. A férjemnek öt pengőt adott. Az meg odagyütt mellém átölelt, oszt mekkopogtatta a fejemet vele. Anyósom meg kiabáta, hogy: 1 Népi ételek a Jászságból.; 1999. 28. 2 Kertészi; 1989.23. 3 Kertészi; 1989.22. 4 Fazekas I- Székely Sz. M.; 1990. 78. -90-