Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

H. Bathó Edit: A jász viselet korszakai és jellemzői

Mente A jászsági női viselet sajátos darabja volt a rókaprémes mente, amelyet teljes vállra terítve hordtak, amint Theodor Valerio 1859-es ábrázolásán,

57 illetve úgymond panyókára vetve viseltek, amint azt Roskovitz Ignácz jászapáti menyecske ábrázolásán is láthatjuk.

58 E ruhadarabot Jászapátin kék posztóból, míg Jászárokszálláson meggy bordó bársonyból készítették. 1776-ban a jászberényi Lőre Gergelyről maradott javak inventáriumában is ott találunk „egy paszomántos, setét kék rókás mentét"

59 Hornig Istvánné Kállay Erzsébet 1792-ben Jászberényben felvett hagyatéki leltárában szintén olvashatunk „az ezüst, de aranyozott hat gombokkal készült és nyesttelprémezett mentéről". Eszes Apolló már említett 1816-os inventáriumában is szerepel a kék aranyos mente. A rókaprémmel vagy nyestprémmel díszített mente igen drága ruhadarab volt, ezért jobbára csak a vagyonos redemptus asszonyok ruhatárában találjuk meg.

62 „A Jászságban sokat érő prémezett mente borúi a kerek vállakra - írja Baksay Sándor - aczél vagy ezüst csiga gombokkal, arany-ezüst sújtassál és mentekötővel, egészen hasonló ahhoz, amilyent a nádor-huszárok viseltek. De még a legdélcegebb huszár mente-vetése is micsoda ahhoz képest, a mint azt a jászladányi menyecske hordja. "

63 A női és a férfi mente szabása tökéletesen megegyezett, de még a formai kivitelezése is azonos volt. A ködmön és a női suba mellett a mente a nők téli ruházatának egyik legfontosabb darabja volt. Ködmön A jászsági nők ruhatárának másik jelentős darabja a ködmön volt, amelyet a jászberényi szűcsök készítettek. A bőrruha rövidebb és hosszabb változatát is viselték. Az ún. kurta derekú női ködmön lehetett nyers fehér színű, s akkor zöld gyapjúval vagy selyemmel hímezték, de lehetett barna is, ebben az esetben fekete fonállal díszítették. 5 A ködmön eleje mélyen kivágott volt, s így elfért alatta a keresztbe vetett nyakbavaló kendő. A női ködmön használata Jászberényben az 1870-es években, Jászapátiban az 1880-as években maradt el. A berényi szűcsök azonban továbbra is készítették a ködmönöket, mert a szomszédos Galga-vidéken,

66 és Tápió mentén

67 változatlanul nagy felvevőpiaca volt. Viseltek a Jászságban női subát is, amelyet 12-15 darab báránybőrből készítettek a berényi szűcsök és diófagomba festékkel világosbarnára pácolták. Piros keresztirháját 56 Fodor Ferenc, 1942. 227.; - Gulyás Éva, 1987. 152.; - Tóth János, 1989. 375. 57 Prückler József, 1943. 186-188. 58 Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben I. 1888. 396. 59 Lőre Gergely inventáriuma, Jászberény, 1776. Július 6.; - Prothocollum Dec. Senat. 1776. 83-68. Jász Múzeum Történeti Dokumentációs Tára (továbbiakban JMTD) 60 Firtosvárallyai Deák Ferenc, 1909. 87. EA 2569. 61 Eszes Apolló inventáriuma, 1816. Jászalsószentgyörgy, JNKSZM Levéltár iratai 62 Gulyás Eva, 1987. 152. 63 Baksay Sándor, 1917. 11. 64 Kresz Mária, 1956. 54. 65 Györffy István, 1924. l.sz. n. 66 BathóEdit, 1988. 101.; -Bathó Edit, 1998. 10. 67 Györffy István, 1924. l.sz. -64-