Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

H. Bathó Edit: A jász viselet korszakai és jellemzői

Felsőszoknya A felsőszoknyák vagy más néven viganók anyaga rendkívül finom kelmékből készült. A módosabbak leggyakrabban a különféle egyszínű, meggy, égszín, tengerzöld selyem, atlasz, bársony, taft, perkál anyagokból készült szoknyákat viselték. Sokszor a „ a nők csak úgy úsztak a selyemben". Ugyanakkor a szegényebbek kartonból varratták ruháikat.

47 A felsoroltakon kívül természetesen más anyagokat is használtak ruhák készítésére. Erre utal az 1820-as jászberényi hirdetési jegyzőkönyv bejegyzése is: „ Varró asszonyoknak posztóból, flanelból, szőrből, selyemből szoknyát, laiblit, úgy egyéb öltözeteket másoknak számára készíteni nem szabad, ellenben fehér gyolcsból, mosott vagy festett vászonyból öltözetet készíteni meg engedtetik. " A felsőszoknya régebben a bokát takarta, majd a 19. század vége felé némiképp megrövidült, s ekkor már csak lábszárközépig ért. A szoknya általában 3-4 szél anyagból készült, szabás nélkül. A derekát egyenletesen berakták vagy beráncolták, ügyelve arra, hogy a rakások, illetve a ráncok zöme hátra, a farra essen. Mivel a szoknya a földet söpörte, az alját ún. kefezsinórral szegték fel, hogy ne kopjon ki olyan hamar. A századforduló tájékán ahogyan rövidült a szoknya, úgy fogyott a bősége is. Jászkiséren a bőszoknyás asszonyok sokszor mondogatták a szűkebb szoknyás asszonyoknak: „A tik szoknyátok nem ászt hajtya, hogy krajcár, krajcár, hanem ászt, hogy lebbencs, lebbencs. "

49 Kötény A szoknya elé csipkés szélű, fodros, illetve sima szélű, fehér, fekete vagy zöld kötényt, ún. kecelét kötöttek. Az ünnepre hordott kötények anyaga általában finom kelméből, selyemből, batisztból, készült, erre utal Hornig Istvánné Kállay Erzsébet 1792-ben felvett hagyatéki leltára is, amely szerint a megholt ruhatárában 5 különféle színű selyem kötényt találtak.

50 A hétköznapló, ún. gyüvő-menő kötényeket ugyanakkor kartonból (kartonból) készítették. A kötény szélességét általában az anyag bősége adta, s így rendszerint egy szél volt.

51 Pruszlik A jászsági nők a fehér ingvállra ezüst vagy arany sújtassál ékesített pruszlikot öltöttek, amely elől 4-6 gombbal

52 és egy, többnyire szív alakú, míves ezüstkapoccsal záródott. A pruszlikot általában kék, zöld, barna, fekete színű, selyem, brokát, taft és bársony anyagból készítették. Az aranyos-ezüstös díszítést rendszerint csak a pruszlik 47 Erdész Sándor, 1956. 178.; - Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. I. 1888. 389. 48 Hirdetések Jegyzőkönyve, Jászberény, 1820.;- JNKSZM Levéltár iratai 49 Csete Balázs, 1956. 6. (kézirat) EA 9881 50 Firtosvárallyai Deák Ferenc, 1909. 87. EA 2569 51 Csete Balázs, 1956. 6. EA 9881 52 Herbert János, é. n. 96. -62-