Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Zsolnay László: Barokk kutatás Jász-Nagykun-Szolnok megyében

boruló íves timpanon adja. Két ellentétes ízlésvilágot, barokkot és klasszicizmust köt össze művészete. Más helyzetet találunk a Jászság építészetét vizsgálva. Az országszerte folyó építkezések felügyeletét a 18. században az egyéb kincstári ügyekhez hasonlóan a kamara intézte. A kincstári és különböző alapítványi uradalmakon az építkezések száma jelentősen nőtt, és ugyanez mondható el a szintén központi kormányszerv által ellenőrzött megyei és városi építkezésekről. A kamarai bizottságok a kamarai tanács elé terjesztették az építési ügyeket, és ott szakképzettség nélküli emberek döntöttek róluk. A megnövekedett építési feladatok hamarosan megkövetelték azonban az ellenőrzési rendszer fejlesztését. így szükségessé vált, hogy az építészeti ügyeket állandó és hozzáértő előadó intézze. Később a kamara iratanyagában az 1784-es státus- és fizetésrendezéssel kapcsolatban már egy egész építészeti osztály szervezete és tagjainak névsora is megtalálható. A műszaki személyzet egy része állandó jellegű tisztviselő volt, mások csak egy-egy alkalmi jellegű munkára kötöttek szerződést. A jász települések templomainak tervei a település tanácsától indultak ki. A tanácstól jut el a kerületi gyűlésre, ahonnan továbbították a nádorhoz és a kamarához. Egy másik engedélyeztetési útvonal az egri püspökhöz vezetett, aki véleményezte a terveket. Mivel a jászok saját pénzeken építettek, s közjogilag is függetlenek, az egri püspökök szerepe itt sokkal formálisabb volt, mint a Tisza menti részeken. A visszaérkezett engedélyek birtokában azután a település tanácsa kötött szerződést az építőmesterrel, s a kerület kijelölte az építést felügyelő bizottságot. Az építész szinte minden esetben független volt az egri püspöktől, nem tartozott annak építészeti irodájához. Megfigyelhető a jász települések templomainál, hogy azok függetlenek Eszterházy törekvéseitől, a késő barokk klasszicizálódásától, így azok konzervatívabb, a barokk hagyományait jobban követő épületek. ízlésüket a már meglévő jász települések barokk épületei orientálták. -209-