Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Zsolnay László: Barokk kutatás Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Zsolnay László Barokk kutatás Jász~Nagykun~Szolnok megyében Az elmúlt évtizedben részben OTKA-támogatással, részben a megyei múzeumi szervezet Tisza-tó kutatásának keretei között kezdtem meg a megye katolikus barokkjának kutatását. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár idevonatkozó anyagát átvizsgálva értékes adatokat találtam a Jászkunságra, a kerületi anyagban. További adatokat sikerült fellelni az Egri Érseki Levéltár plébánia irataiban és a Heves megyei levéltárban, ahová átszállították az érseki levéltár gazdasági iratait. Újabb adatok kerülhetnek elő a kutatott plébániák bejárásával, amik eddig csak részben történtek meg. Az eddig előkerült adatok elegendőek ahhoz, hogy a kutatás befejezése előtt néhány általános következtetést levonjunk. Vizsgálódásaim Jász-Nagykun-Szolnok megye azon területeire terjedtek ki, amik az Egri Egyházmegyéhez tartoznak. A mai Jász-Nagykun-Szolnok megye területileg két katolikus egyházmegyéhez tartozik: az Új szász-Szolnok-Mezőtúr vonallal a déli részek a Váci Egyházmegyéhez, az ettől északra elterülő részek pedig az Egri Egyházmegyéhez. A déli részekből Kunszentmárton és Mesterszállás tartozik még Egerhez, mivel azokat jászok népesítették be, akik megtartották kötődésüket eredeti egyházmegyéjükhöz. Az egri egyházmegyei részt három, egymástól jól elkülöníthető területre oszthatjuk: a Tisza-melléki részekre, melyek 1876-ig Heves megyéhez tartoztak, tehát vallásuktól függetlenül az egri püspök, majd 1801-től érsek főispáni hatáskörébe. Ezek a területek vegyes vallásúak s legfőbb területét képezték az egri püspökök rekatolizációs törekvéseinek. Területileg a református Nagykunság és a katolikus Jászság között helyezkednek el a Tisza két partján, kitéve azok kulturális, vallási és gazdasági hatásának. Egy-egy település vallását birtokosainak vallása határozza meg, s ahol ezeknek módjában állt, vallásuknak megfelelő templomot is építettek. Találhatók itt püspöki (Tiszaörs, Tiszapüspöki, Besenyszög) és káptalani (Nagyiván) falvak is a főképp kisbirtokosi falvak mellett. Ezek fontos helyek a református Nagykunság körülbástyázásában, mely elsődleges célja az egri püspököknek a Tisza-mente rekatolizálása mellett. E kiemelt helyek templomai sokkal jelentősebbek, nagyszabásúbbak a környék egyszerű falusi templomainál, ide az építtető Esterházy püspök legjobb mestereit küldte. -205-