Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Pusztai Gabriella: Szempontok a Magyar orvosok Fekete Afrikában című téma kutatásához

niában fedezte fel a róla elnevezett Amorphophollus abessinicus sascai növényt valamint az ugyancsak az ő nevét viselő két vízi atkát, az Oxus Sáskait illetve a Pisna angulata var. Sáskait. 1937-től Tanganyikában természettudományi gyűjtő- és kutatómunkája során a Merut- és a Momella-tavak vidékét tárta fel. Több mint száz orchideafajról készített leírást és fotódokumentációt. Rendszeresen küldött orchideákat a Kew Garden Királyi Botanikus Kertnek. A Merun a Habendria orchideacsalád ismeretlen faját fedezte fel. A szakmai körök szintén értékelték a Habenaria edgari leírását is. Utazásai, vadászatai során több ezer fekete-fehér és színes felvételt készített Afrika vadvilágáról, növényritkaságairól. Kutatásaival jelentős terjedelmű publikációs anyagából ismerkedhetünk meg. Saját készítésű térképei szerencsésen hazakerültek Magyarországra. Több magyar múzeum Afrika-anyagának alapját képezik orvosaink által hazahozott gyűjtemények. Fuszek Rudolf kameruni rovar-, rágcsáló- és gyíkgyűjteménye a budapesti orvosegyetemre és a Nemzeti Múzeumba került. Afrikai - nemzetközi viszonylatban is egyedülálló - maszkjait, fegyvereit, használati tárgyait a Néprajzi Múzeum vette át. Mészáros Kálmán állatbőrei, trófeái a Természettudományi Múzeum Állattárában vannak, melyeket az 1956-ban elégett Afrika-kiállítás pótlására ajánlott fel. Néprajzi fotói, s a hagyaték többi része az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban látható, mint ahogyan Sáska László 1988-ban hazajuttatott öröksége is. Mészáros doktor évekig fotózta, filmezte Kelet-Afrika állatvilágát. Hosszú időt töltött leshelyek készítésével, hogy filmfelvevőjével a vadak szokásait megörökíthesse. Honfitársaik szinte csak vadászokként ismerik őket, hiszen valamennyien hódoltak a vadászat szenvedélyének. Sáska László és Mészáros Kálmán, Thanhoffer újságcikkei, könyvei élvezetesen és részletesen számolnak be kalandjaikról, sikereikről. Mészáros doktor fegyveres kísérőivel egész Etiópiát bejárta a zsákmány érdekében. Mint vadászokról bővebben olvashatunk róluk dr. Krizsán László közelmúltban megjelent írásaiban. Néprajzi kutatásaik Orvosi feladataik, gyűjtéseik, vadászataik során olyan, sokszor az európainak alig ismert területre, törzsekhez jutottak el, akikről az általuk közölt több-kevesebb információ is pótolhatatlan értékű a néprajztudomány számára. Mészáros vadászútjai során a danakilok földjére is eljutott, akik még akkor is veszélyes fejvadászok voltak. Érdekesek a Godzsami fejedelemségről leírt megfigyelései. Thanhoffer egy gyarmati kisváros életéről, Kongóról és a Lualaba melletti néger falvakról számolt be. Fuszek Rudolf utazásai közben számtalan afrikai törzzsel került kapcsolatba, figyelte meg szokásaikat. Sáska remek nyelvérzékének köszönhette, hogy írásaiban hitelesen ábrázolta az afrikai népek érdekes törzsi szokásait, a galla-amhara ellentétek okait és körülményeit, a gallák körülmetélési szokásait, phalloszkultuszához kötődő hiedelmeit, az el-molók életét. Nemcsak orvoslással kapcsolatos hiedelmekről, hagyományokról írtak, hanem a tárgyi és szellemi néprajz számára egyaránt használható leírásokat közöltek a lakóhelyekről, azok berendezéséről, használati tárgyakról, öltözetekről, a közösségek életéről. -186-