Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Kelemen Éva: Hely-, tájtörténeti és tájökológiai kutatások egy elpusztult középkori mezőváros (Csomorkány) területén

Kelemen Éva Hely', tájtörténeti és tájökológiai kutatások egy elpusztult középkori mezőváros (Csomorkány) területén

1 Hódmezővásárhelytől 17 km-re keletre található, az 1596-ban végleg elpusztult Csomorkány település helye (1. ábra). A terület az egykori Csanád vármegye ÉNY-i részén, a Hód-tó vízrendszerének egyike, a Maroshoz kapcsolódó Cirják-ér partján, és annak mocsaras környezetében feküdt. A Csomorkányi-laposból mára már alig észrevehetően kiemelkedő háton található a Csomorkányi templomrom, amely a mai Csongrád megye egyik legjelentősebb középkori műemléke. Több alkalommal átépítették, s a 14. században többszörös árokrendszer védte. Dombját mesterségesen kialakított motte képezte. A 16. századi oppidum ÉK-i negyedében állt a gótikus, mezővárosi, téglából készült plébániatemplom, amelynek 4,7 m magas romjai még ma is láthatóak (Béres M. 1994). A kutatás célja a település (Csomorkány) és tágabb környezetének hely- és tájtörténeti, valamint tájökológiai vizsgálata. A helytörténeten belül különös hangsúlyt fektettünk az egykori település egyetlen látható emlékének építéstörténeti-műemlékgeológiai feldolgozására. A táj történeti vizsgálat a mezőváros emlékét őrző földrajzi nevek (Csomorkány, Csomorkányi lapos, Csomorkányi oldal) által lefedett (15,72 km

2

) határrészekre terjed ki (lehatárolt terület) (Lábra). A vizsgálat során áttekintettük és összefoglaltuk a területhasználatra, a demográfiai változásokra, a gazdálkodásra és annak intenzitására, a táj terhelésre vonatkozó közvetlen, közvetett és fenológiai adatokat. Csomorkány hely- és tájtörténeti rekonstrukciójában elsőként a régészeti ásatások valamint a levéltárak emlékanyagára támaszkodtunk. Közvetlen adatokkal szolgáltak a történeti- és természetföldrajzi, település- és agrártörténeti, botanikai felmérések, valamint a területről készült 18-19. századi katonai térképek. Az Árpád- és középkori mezőváros kiterjedése egy 1989-ben készült légifotó

2 elemzése alapján közel négy km

2-re tehető (2.ábra). A középkori mezőváros régészetileg 1 A tanulmány, egyetemi diákköri dolgozatom és diplomamunkám anyagát rövidítve mutatja be (Kelemen É. 1999). 2 MN TÉSZF 022/1989 számú légifelvétele -17-