Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Tolnay Gábor: Az 1930-as évekbenmegkezdett Alföld-fásítási program egyik tipikus példája: a dévaványai határ fásítása

A tölgyesek telepítése makkvetéssel és az itt már kipróbált és a sorok közé duggatott tamarix védőállomány alatt, a szil és a kőrisé erőteljes és fiatal 1-2 éves csemeték ültetésével történjen. A sorok távolsága 1-1,5 m legyen, egy kat. holdra 1,1-1,6 q tölgymakkot és 1 m-es csemetetávolság mellett 4-6 ezer db csemetét kell számítani aszerint, hogy milyen talaj kerül erdősítés alá. Ahol mezőgazdasági használat alkalmazható, ott a teljes záródásig, de legfeljebb három évig ily módon, ahol pedig nem alkalmazható, ott kapálással kell az új és még nem záródott régebbi erdősítéseket állandóan gyommentesen és porhanyón tartani. Mind a tölgymakkvetést, mind a csemeték ültetését lehetőleg ősszel kell végrehajtani. Az új telepítések talaját a telepítést megelőzően legalább három hónappal mélyen fel kell szántani, amennyiben ez lehetséges, ott több ízben is. A fiatal ültetvények ápolása során egyelőre a gyakori gyomlálás-kapálással kell elérni azt, hogy azok mielőbb záródjanak és a talajt beárnyékolják. 5. Legeltetés: Legeltetés, az egész erdősített területen szigorúan tilos. 6. A legidősebb állományok és azok talajának állapota. Tekintettel arra, hogy a legidősebb állományok is fiatalosak még (11 éves a legidősebb akácos erdőrészlet), mezőgazdasági müvelésre alkalmasak. Egy részük nemigen alkalmas talajon fekszik, amelynek feltalaja kötött, nagyobb részben pedig szikes talaj, altalaja sárga agyag. Aljnövényzetet kizárólag fü és gyomnövények képeznek. A sűrűség 0,8-nak felel meg. 7. A határok biztosítása. Az erdőrészletek legnagyobb része élesen elékülöníthető közvetlen környezetétől egyrészt mü- és földutakkal, másrészt belvízszabályozó csatornákkal. Ezért ezeken a részeken egyéb határbiztosítás nem szükséges. Azokon a határokon, amelyek mind ez ideig nincsenek élesen megjelölve, az erdőrészletek szélein árkot kell húzni, kivéve a Füzfás dűlőben fekvő erdőnek a saját - községi - birtok felőli részein, ahol is a töréspontokon történő kikarózás elegendő határjelölésül szolgál. Itt az erdő határa, folytatólagos erdősítéssel - amíg ezt a kb. 50 kat. hold területet egészen be nem ültetik - változni fog. 8. Személyzeti viszonyok. Az erdő a szolnoki m. kir. erdőhivatal közvetlen kezelése alatt áll. Az erdővédelmet a községi mezőőr látja el. A jegyzőkönyvet a községi főjegyző, a községi bíró és a m. kir. erdőhivatal vezetője írta alá.

38 Ezt a hírt már közölte a helyi újság is. Hírt adott róla, hogy megkezdődik az Alföld fásítása. Ez az akció Dévaványát is érinteni fogja.

39 Az Alföld-fásítási propagandához tartoztak olyan akciók is, mint az 1932-ben kiadott 59.963/1932. VIII-d. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet is, amely a „Madarak és Fák Napjának" megemlékezéséről intézkedett, de az Alföld-fásítási propaganda szempontjából is értékes tevékenységet fejtett ki a „Tiszántúli Faültetők Társasága" 40 Ennek 1934. február 11-én délelőtt 10 órakor a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara tanácstermében (Debrecen, Hunyadi út 5.) tartotta évi rendes közgyűlését. Ennek a tárgya a fásítási törvény gazda vonatkozású és tanyafásítási jelentőségének ismertetése 38 B.M.L. - V. 308. a. 1. - Dévaványa közig, iratai 1931-1933. A csomóban található az 1934. február 15-én felvett jegyzőkönyv. 39 DÉVA VÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 4. szám. - 1934. január 28. 40 OROSZI S.: i. m. 50. p. -170-