Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)
Tolnay Gábor: Az 1930-as évekbenmegkezdett Alföld-fásítási program egyik tipikus példája: a dévaványai határ fásítása
Tolnay Gábor Az 1930~as években megkezdett Alföld-fásítási program egyik tipikus példája: a dévaványai határ fásítása Az Alföld fásításának története több mint két évszázadra tekint vissza. Kramer János György tábori orvos és botanikus már 1739-ben felhívta a figyelmet arra, hogy az Alföld „fahiányban" szenved, ugyanakkor utalt a fásítás közegészségügyi és hadászati jelentőségére is. Ezen állítást azután Skopek Ferenc, Gregori János, Mitterpacher Lajos stb. elméletileg is megalapozták. Munkásságuk hatására azután központi utasítások, rendeletek is foglalkoztak az Alföld fásításának kérdésével. Ennek ugyan nem volt nagy hatása az országban, de azért megemlíthetünk olyan kezdeményezést is, amilyet 1805-1815 között Vedres István 2 szegedi városi mérnök kezdeményezett. Munkássága eredményeként mintegy 2500 kat. hold erdőt telepítettek Szegeden és környékén. Ezzel a tevékenységgel indult meg az Alföldön a futóhomokos területek fásítása. Ezt azután Kiss Ferenc 3 folytatta 1886-tól. Tevékenysége nyomán mintegy 15 ezer kat. holdra növekedett Szegeden és környékén a fásított terület. Ezt a munkát folytatta Delibláton Bachofer Ferenc, Wessely József Mátyus Ferenc és Ajtay Jenő, Kecskemét határában Bakkay József, Szabadkán Kallivoda Andor 4 . 5 Nagy lendületet vett az Alföld-fásítás Kaán Károly 6 1919. évi karácsonyi felhívása 7 nyomán, amely tartalmazta mindazokat az indokokat, amelyek alapján el lehetett kezdeni az alföldi erdőtelepítéseket. Erre a törvényes alapot az 1879. évi XXXL, az 1885. évi XXIII. és az 1894. évi XII. törvénycikkek teremtettek. 1 MITTERPACHER LAJOS: (Bellye, 1734, augusztus 25. - Pest, 1814. május 24.) természettudós, a mezőgazdaságtan első magyarországi egyetemi tanára. Gróf Batthyány Lajos nevelője is volt. Tanára volt Nagyváthy Jánosnak is. 2 VEDRES ISTVÁN: (Szeged, 1765. szeptember 23. - Szeged, 1830. november 4.): mérnök, gazdasági-műszaki szakíró. Úttörő munkát végzett a futóhomok megkötése terén Csengéié határának fásításával 1789-ben. Hatást gyakorolt Széchenyi Istvánra is. 3 KISS FERENC (Szilsárkány, 1860. április 25. - Szeged, 1952. június 13.): erdőmérnök. Az Alföld fásítás egyik kiemelkedő úttörője. 4 KALLIVODA ANDOR: (Újszász, 1866. augusztus 21. - Kecskemét, 1936. január 11.): erdőmérnök, az Alföld fásítás egyik szervezője. 5 MEZŐGAZDASÁGI lexikon, 2. teljesen átd. kiad. - Bp., 1982. Mg. K. - 1. köt. 35. p. -161-
