Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)
Buschmann Ferenc: Természetkutatás a Jászságban
Buschmann Ferenc Természetkutatás a jászságban A Jászság természetvilágának kutatástörténeti múltját eddig két paralel munkámban tettem közzé 1 . Ezt azért tartom szükségesnek így elöljáróban megemlíteni, mert az ott felsorolt kutatók teljes növény- és állatfajokra szóló publikált adatbázisa az ezrelékét sem éri el az általam eddig napvilágra hozott ismeretanyagnak! Ez a sajnálatos múltbeli alaphelyzet két tényezőre hívja fel különösképpen a figyelmet. Az egyik az, hogy a természetrajzi kutatók - ki tudja miért - mindmáig nem fordultak kellő intenzitással a Jászság, mint egyedi vonások sorozatával rendelkező életföldrajzi kistáj felé, tehát a terület sok szempontból ma is „terra incognita!", a másik egyenesen következik az előzőekből: bármennyire is megváltoztak a Jászság ökológiai összetevőinek részletei, itt mindennemű természetkutatás hiánypótlónak minősül. Ezek közé tartozik a tájegység lepidopterológiai feltárása. A lepkegyűjtés, mint olyan, önmagában véve még nem tudomány. Tudományos munkává akkor válik, ha bizonyos meghatározott célok, például a faunisztika szolgálatába állítjuk. E pillanattól kezdve azonban minden egyes megölt, kipreparált és pontos, dátumos lelőhelycédulával ellátott példány már egyenértékűvé válik a régészek által feltárt leletanyaggal, mert egy területre vonatkozó dokumentációs bizonyító anyagnak minősül, amelynek a megőrzése éppoly fontos feladat, miként akármelyik csont-, vas- vagy ékszerdarab, amely egy adott ásatáson éppen előkerül; hozzátéve, hogy a szabályosan kikészített, és mind systematikailag mind nomenklatúrailag előírásosan felállított rovaranyag megőrzése a sajátos állományából következően egészen speciális körülményeket igényel (ha marad időm, erről még később szót ejtek). Mint minden kisebb-nagyobb földrajzi tájegységnek, a Jászságnak is megvan a maga kialakulási sajátos arculata. Értendők ez alatt elsődlegesen a morfológiai és talajtani, vízrajzi és vízháztartási, botanikai, mező- és mikroklimatikai helyi összetevők, amelyek együttesen hatnak, egyben meghatározzák az ott élő lepkefauna faji összetételét, azok populációs egyedszámát stb. Ugyanakkor ezek az állatok mindenféle környezeti 1 Jászsági Évkönyv/1993, és Múzeumi Levelek/1996 tanulmánykötetek. -155-
