Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Vadász István: Az öntevékeny társadalmi szervezetek (egyesületek, alapítványok) történeti földrajzi elemzése Magyarországon 1878-1996 között

HL Az 1990~es évtized jellemzői, az innováció terjedésének lehetséges változatai A településenkénti megfigyelés során nagyobb hangsúlyt kívánunk helyezni a társadalmi-politikai innovációt befolyásoló faktorok településenkénti hátterére, társadalmi beágyazottságára, illetve a stimulációs impulzusok - s ilyennek tekintjük a civil szervezetek pályázati rendszerének hatását is - következményeire. Ezt az innovációs rendszert ugyanis továbbra is jelentős változások jellemzik. A számszerű mutatók alapján ez a diffúziós folyamat a legmagasabb hierarchiaszintű centrumokban a „telítettségi állapot" közelében, más központokban inkább a „sűrűsödési fázisban" van. Ugyanakkor az intézményesültségi és pénzügyi mutatók alapján erőteljes, sőt szélsőséges differenciálódás kezd kibontakozni a szektoron belül (SEBESTYÉN I. 1995). Jelenlegi ismereteink szerint a terjedés káromféle forgatókönyve lehetséges: a) Az innovációterjedés mai főbb tényezőinek (pl. a szellemi erőforrások erodálódása, egyenlőtlen területi fejlődés felerősödése, hátrányos települési-infrastrukturális környezet konzerválódása, a civil szervezetek intézményesülésének megakadása, stb.) változatlansága esetén elképzelhető egy nagyobb fokú településenkénti differenciálódás, melynek eredményeként sok szervezet (kb. 60-100.000) kevesebb településen működik. Ez több településen a helyi társadalom szervezetlenségét, vagy egyoldalú szerveződését eredményezheti, rontja a társadalmi-gazdasági megújuló képességet (illetve ezen képesség hiányának eredményeként jön létre). b) Az innovációterjedés néhány mai tényezőjének tartós javulása (pl. a területi fejlődés kiegyenlítettebbé válása, illetve problémaorientált kezelése) a mai helyzet satbilizálódását, illetve lassú javulását hozza, amely stagnáló és/vagy dinamikus innovációs térségeket, településcsoportokat eredményezhet. c) Kedvező feltételek esetén kiegyenlítettebb viszonyok is kialakulhatnak, melyek a civil szerveződés terjedésében mind a településhálózati, mind pedig a tradicionális tendenciákat felmutatják. Nem pusztán „létért folyó küzdelem" lesz a szervezetek sorsa, hanem térben és tevékenységi körben is strukturált rendszer jön létre. Irodalom NIKODÉMUS A. 1991: A térbeli diffúzió problémája és alkalmazási lehetőségei. Földrajzi Értesítő, 1-2. pp. 7-24. RECHITZER J. 1993: Az innovációk szabdalta Alföld. Alföldi Társadalom IV. kötet, Békéscsaba, pp. 81-106. SEBESTYEN I. 1995: A nonprofit szektor társadalomstatisztikai jellemzői Magyarországon. Nonprofit Akadémia, Szolnok, 1995 május 26. (Kézirat) VADÁSZ I. 1994: Two Beginnings. Local Voluntary Associations in the Settlements of the Great Hungarian Plain at the End of the 19th and the 20th Centuries. A Preseneted Paper on ESVA Seminar, Brassov, 7-13 October. -153-