Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Szlankó István: Van-e összefüggés a Tiszaföldváronmért csapadékadatok és a napfoltciklusok között?

Tiszaföldváron az évi átlagos csapadékmennyiség 1950 és 1998 között 501,5 mm volt. A tíz évi átlagok e körül szóródnak: 1950-1959 között: 513,7 mm 1960-1969 között: 529,8 mm 1970-1979 között: 484,7 mm 1980-1989 között: 487,6 mm Az évi csapadékmaximum és -minimum viszont jóval nagyobb eltérést mutat: 1998-ban 673 mm-t mértek, 1973-ban pedig csak 347,9 mm-t. A havi értékek a nullától 206 mm-ig terjednek. Többször előfordult, hogy egész hónapban egy csepp eső sem esett, viszont 1970 augusztusában 206 mm hullott az akkori Lenin Tsz csapadékmérő állomásán, ugyanakkor néhány kilométerrel nyugatabbra a községben csak 165,8 mm-t mértek. (Augusztus 10-én 17 óra és 18 óra, valamint 21 és 21 óra 30 perc között 41,5 mm-nyi eső esett, de ezt is felülmúlta a 17-i 46,5 mm-es felhőszakadás este 10 és 11 óra között.) A két nap alatt két hónapi átlagos csapadékmennyiség hullott le. Ezekkel állnak szemben a nagyon száraz időszakok: pl. 1961 augusztusában 2,7 mm, szeptemberében 1,0 mm, októberében 4,7 mm, azaz három egymást követő hónap 8,4 mm-nyi csapadékkal. Az évi csapadékösszegeket az 1. ábra alsó grafikonján mutatjuk be. Az üres karikákat összekötő vonalak eléggé cikcakkos mintát adnak, azaz az egymást követő évek csapadékmennyiségei jelentősen eltérnek egymástól. 1963-tól 1970-ig csaknem minden év az átlagosnál csapadékosabb volt, 1971-től 1994-ig pedig egy-két kivételtől eltekintve átlagos vagy az átlag alatti csapadékú. Ha napfoltok átlagos számát ábrázoló felső grafikon és az alsó grafikon görbéi között összefüggést keresünk, nem sokat találunk, tehát a napfoltciklus szabályosságát nem követi a csapadékmennyiség változása. Ha a két görbe párhuzamosan futna egymással vagy ellenkező kitérésű lenne, akkor mondhatnánk, hogy a napfoltciklus és a csapadék évi összege között valamilyen kapcsolat van. A 3. és 4. ábrán majd látjuk, hogy a nagyon csapadékos és a nagyon száraz hónapok egy-egy időszakban a nyári félévre, majd később a téli félévre jellemzőek. Ezért tartottam célszerűnek megvizsgálni, hogy a nyári félév (tenyészidőszak) csapadékmennyiségének és az évi csapadékmennyiségnek az aránya mutat-e valami szabályosságot, összefüggést a napfoltciklussal. A 2. ábrán jól látható, hogy a legtöbb esetben a csapadék nagyobb hányada a nyári félévre jut (mérsékelt övi jellegzetesség), ami a növénytermelés számára kedvező. 1952-ben a csapadéknak kb. 35%-a esett le nyáron, 1975-ben pedig a 85%-a. Ezek a szélsőséges értékek. Ha a grafikon „ugrálását" kisimítjuk, azaz az egymást követő évek középértékeit vesszük (pontozott vonal), akkor az ötvenes és hetvenes évek maximumai között felfedezhető egy minimum a hatvanas években. Ez csaknem 22 éves periódus, de utána a nyolcvanas és kilencvenes évek közepén egy-egy 11 éves periódus jelentkezik. Érdemes lenne egy hosszabb időszak esetében megvizsgálni az arányokat, hogy kiderüljön: all éves ciklus érvényesül-e vagy a 22 éves, ún. „sivatagi periódus". A bevezetőben már említettem, hogy az egész problémát az 1980-ban készített tablón a nagyon csapadékos hónapok szinuszgörbe jellegű eloszlása indította el. A 3. ábrán ezeket a hónapokat tüntettem fel fekete négyzetekkel. A könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért a felső részen ismét megrajzoltam a napfoltciklus görbéjét. -14-