Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Szabó István: BesenyszÖg történeti adatai

Szabó István Besenyszög történeti adatai

1 Besenyszög Szolnoktól északra fekvő, közvetlenül a megyeszékhely melletti település. Magja a Miller partján található. A Tisza és a Zagyva folyókat 13.502 ha területével érintő határa itt, a Miller mentén gyakran vízállásos, nádterületekkel foltos.

2 Történeti adatok ilyen nevű településről az 1771-1774 közötti időszakig nem szólnak. A név, Besenyszög csak ekkor tűnik fel hivatalosan, mikor is elpusztult középkori faluelőzményeiből, Szögből és Szentivánból új faluként megalakul. Innen számítható története. Alaplakosságáról - a középkorban regisztrált és emiatt tudott Szög, Szentiván, Fokorú és Szászberek - lakóiról azonban vannak ismereteink korábbról is.

3 Szög nevét 1395-ben, Szentivánt az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi először, Fokorúról pedig 1322-ben rögzítik az első adatot.

4 A négy falu népesedési adatait pusztulásukig a következőkben adhatjuk meg. Szögön 1549-ben 5 jobbágy háztartást, 1550-ben 30 férfit írtak össze, s ugyanekkor 9 jobbágyportát tartottak számon. 1576-ban és 1583-ban 15 jobbágy háztartást regisztráltak, az 1635., 1647., 1675. években pedig a kapuadó kivetéskor 4-8 jobbágyháztartást említenek. 1687-ben „desertum"-ként ismerik, s a minősítéshez hozzáfűzik, hogy „régenten Szögön lakosok Jászladányra" szivárogtak át.

5 1 A bemutatásra kerülő szöveg „Az egyén és a közösségi kultúra kapcsolatának társadalom-néprajzi vizsgálata" című nagyobb lélegzetű dolgozat része. Ezért a felsorakoztatott adatok egy határozott vonalvezetés érdekében lettek csoportosítva. Kérem, vegyék ezt figyelembe és ennek tudatában ismerjék meg e település történetével kapcsolatos adatsort. 2 (szerk.): RADÓ S., 1967.; - SZALAY J., 1896. 9. p.; - SZMNA I./2. térkép.; - DR CSEH G. 1998. 435. p. 3 (szerk.): TÓTH T., 1980. 108. p. 4 OL.D. 8036. sz. 5 LESKÓ J., 1908. IV. 512-514. p.; - HML Közgyül Jkv. 1703. 1038-1046. p.; - Uo. Polgári perek, 194. sz. 137