Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Sári Zsolt: Az Eucharisztia ünnepének - Úrnap - kialakulása és magyarországi története

körmenetek szervezésében, minden csütörtökön szentmisén vettek részt, gondoskodtak arról, hogy a társulat tagjai haláluk előtt vegyék magukhoz az Oltáriszentséget, a szent útravalót.

12 A Krisztus Teste társulatok mellett a céhek vállaltak jelentős szerepet az úrnapi körmenet szervezésében, nemegyszer a céhszabályok között rögzítették a mesterek és a legények úrnapi feladatait.

13 Nagyszebenben az ötvös céh legényei gyertyával a kezükben haladtak a mestereik előtt. Szászkézden a vargalegények kezükben égő gyertyával, fejükön zöld koszorúval vonultak a körmenetben. Eperjesen céhtagok készítették a körmenethez szükséges gyertyákat. Kassán a baldachin díszítéséről és viteléről a kereskedők céhe gondoskodott, ők szórták be füvei és virágszirommal a körmenet útvonalát. A céhtagoknak kötelező volt a körmeneteken való résztvétel, a távolmaradókat szigorúan büntették.

15 Érdekes adatot közöl Prokopp Mária a céhekkel kapcsolatban (bár nem magyar adatról van szó): a sienai posztó céh Eukarisztia oltárt emeltetett, amelynek célja az Eukarisztia krisztusi tanításának hirdetése volt és 1424. űrnapjára lett elkészítve. „A Corpus Christi ünnep fényének emelésére, a saját oltárunk számára, méltó képet készíttet. Eddig minden évben kölcsön kellett kérniük képet az úrnapi oltár felállításához, ami szégyen a céhre nézve. "

Ió Ez a kis idézet azt bizonyítja, hogy a céhek nemcsak a körmenetben, hanem az úrnapi sátor oltárainak elkészítésében és díszítésében is szerepet vállaltak. Ez párhuzamba állítható azzal a ténnyel, hogy a magyar falvak jelentős részében még ma is egy-egy úrnapi sátor díszítését vallási társulatok tagjai végzik. A 15. század az Oltáriszentséggel kapcsolatos csodák százada is, ezen csodák hatására alakulnak ki egyes kegyhelyek, amelyek a szentvér tisztelet központjaivá válnak. Az eukarisztikus csodák prototípusának a bolsenai csoda tekinthető.

17 A magyarországi kegyhelyek Vasvár, Pécs, Szeged, Garamszentbenedek, Győr, Kassa, Báta. Ezek a garamszentbenedeki kegyhely kivételével, amely szentföldi ereklyét őrzött, eukarisztikus eredetűek, vagy a vérző ostya vagy a bor vérré változása szimbólum 11 BálintS. 1989.347-348. 12 Pásztor L. 1940. 13 A gyöngyösi deákcéh szabályzatának artikulusai között olvashatjuk: „Űrnapján és az azt követő héten az Oltáriszentség előtt, és az év folyamán tartott processiókon a szolga-deákoknak fáklyával (szövétnekkel) kell adstálniok (őrt állni). Lénárt A. 1974. 33-46. A Vas vármegyei pásztoronak Nádasdy Ferenc utasítására készült céhlevelében olvashatjuk: "Tartozik minden fertályos mester fejenkint Űrnapjára minden pásztorokat czében parancsolni, hogy Istennek ő szent felségének tisztességére processióra járjanak. Ha ki pedig közülök efféle keresztyéni dolgot elmulasztana, a megnevezett bíró avagy fertályos mester egy funt viasszal büntesse meg." Herman O. 1909. 193.; - A csallóközi juhász céh 1717-es szabaályzatában pedig a következőt olvassuk: „...ezen czéhben lévő minden mesterek, mind mesterlegények, nemkülönben tanítványok és az mesterek cselédjei is űrnapján reggel 6 órakor mindnyájon ájtatosan és istenessen Somorjában jöjjenek és ottan az úrnapi processzión jelen legyenek... Az úrnapi processzió után esztendőnként az egész czéh összegyüjjön szokás szerint czéh- és atyamestert válasszanak maguk közül, akiknek is az czéhládának két kulcsát kezében adják és azután egy ebédet adván a czéh költségebül". Herman O. 1909. 246-248. 14 Pásztor 1940. vö. Bálint S.1989. 350. 15 Dömötör T. 1964. 16 Prokopp M. 1991.65-67. 17 A valóságos jelenlét (Krisztus testének a kenyér és a bor színe alatt) dogmájában kételkedő pap Rómába menet, hogy megerősítsa hitét és a pápától útmutatást kérjen, Bolsenában időzve szentmisét mondott, amely közben az ostya vérezni kezdett. A csoda következtében megbizonyosodott a valóságos jelenlét igazában és hazatért. -114-