Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)
Sabján Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai
- tányérka alakú kályhaszem Gyakran fordul elő az ásatási anyagban a tányérka alakú kályhaszem, amely kis méretének, tömör testének is köszönheti, hogy viszonylag jó állapotban kerül elő az ásatások során. Szájmérete a bögrékkel egyező, alacsony oldalfala 3-5 cm magas, kerek száját ugyanaz a perem díszíti, mint a bögrékét. Ez is mutatja, hogy ez a szem a bögre alakú típus egyik változata, amelyből azonban jóval kevesebb volt egy kályhában, mint az alaptípusból. Sekély mélysége miatt a szem feneke jól látható, ezért ezt a felületet különböző korongolt és utólag formált motívumokkal díszítik. Gyakori, hogy a szem fenekére körgyűrűket korongolnak, ezek vagy így maradnak, vagy éles tárggyal megvagdalva, ujjal benyomkodva díszítik őket. Az is előfordul, hogy a szem fenekére körbefutó hullámvonalas motívumot karcolnak. A fenék közepe néha üresen marad, de gyakran kiálló csúcsot vagy gombot korongolnak ide. Ismerünk olyan példányokat, melyeknek közepe erőteljesen (néha lépcsősen) kiemelkedik a szem fenekéből. A szem oldalnézetből lefelé kicsit keskenyedik, de előfordul erősebben összetartó 59 vagy párhuzamos oldalú példány is. 60 A nagy változatosság azt sugallja, hogy elképzelhető az is, hogy ezeknek a szemeknek egy kályhán belül is másmás díszítése volt. A tányérka alakú szemek ismertek a Kelet-Dunántúlról, 61 a DunaTisza közéről, 62 a Tiszántúlról 63 és a Délvidékről 64 is. - háromszög alakú oromcsempe tornyocskánál és mérműves előlappal A kisméretű oromcsempék előlapja egyenlő szárú háromszöget képez, felső csúcsára korongolt, gombos tornyocskát ragasztottak. A csempe hátrésze korongolt tál, melynek száját az előlap alakjához torzították. A csempe előlapja rendszerint áttört. Az egyszerűbbekre lyukakat vágnak, a gondosabban megmunkáltakon rozettas vagy összetett geometrikus áttört kompozíció látható. A rozettas motívumok körzővel szerkesztett minták, melyeknek valamilyen elképzelés szerint késsel vágják ki (néha csak ék alakú bevágást ejtenek) a negatív vagy pozitív részleteit. Az összetett geometrikus mintázatúak legtöbbször kisebb háromszögekből állnak, melyeket váltakozva, talpukra és csúcsukra állítva helyeznek el az előlapon. 65 Ritkábbak az előlap nélküli tornyos oromcsempék, melyek teste háromszögre formált, korongolt tál alakú szem. 66 A tornyos oromcsempék sok példányát ismerjük a Kelet-Dunántúlról, a Duna-Tisza közéről és a Délvidékről, kevesebbet a Tiszántúlról. 67 59. Jellegzetes példái: SZATMÁRI Imre 1994. 6. kép. 3-8. 60. Például: Szentkirály, 25. sz. ház. 61. CSALOGOVITS József 1937. 331. 14. ábra.; FELD István-GERELYES Ibolya-GERE László-GYÜRKY Katalin-TAMÁSI Judit 1989. 196. 19. kép. 3.; KOCSIS Edit 1989. 10-26. tábla. 62. Pest megye régészeti topográfiája XIII/2. kötet. 57. tábla. 5.; 62. tábla 13.; BENKŐ Elek 1980. 397. 45. tábla. 5.; 398. 46. tábla. 3-4.; PAPP László 1931. 141. 1. kép.; SZABÓ Kálmán 1938. 92. 424-431. kép. 63. DANKÓ Imre 1963. 4, 6, 7. kép.; Békés megye régészeti topográfiája IV/3. kötet. 141. tábla. 1., 2., 4.; 148. tábla. 3-5.; 159. tábla. 1.; HUREZAN G., Pascu-SZATMÁRI Imre 1998. 1. kép. 8.; 6. kép. 8. 64. BIRTASEVIC, Marija 1970. 53. kép.; XVII. tábla. 2-3. 65. KOCSIS Edit 1989. 32-39. tábla.; SZABÓ Kálmán 1938. 97. 450. kép. 66. MÉRI István 1954. XXXVII. tábla. 4.; CSALOGOVITS József 1937. 328. 10. ábra.; Magyarság Néprajza I. 1941. XXVIII. tábla. 67. A Kelet-Dunántúlról: KOCSIS Edit 1989. 31-44. tábla.; A Duna-Tisza közéről: PAPP László 1931. 141. 6. kép.; SZABÓ Kálmán 1938. 97. 450-454. kép.; Délvidék: BÁTKY Zsigmondi904. 97. 1. kép. 3.; ROEDIGER Alajos 1905. 108. 1. kép. 1-2.; Tiszántúl: MÉRI István 1954. XXXVII. tábla. 4. 294
