Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)
Takács Miklós: Az Árpád-kori köznépi lakóház kutatása, különös tekintettel az 1990-es évekre
sek és megközelítések. Az elmondottaknak megfelelően: párhuzamosan igyekszünk érvényesíteni e két nézőpontot. Miközben hangsúlyosan törekszünk az új eredmények bemutatására, a korábbi kutatásokat is tükröztetjük az új feltárások megfigyeléseiben. Az Árpád-kori köznépi lakáskultúra kutatásának története és forrásbázisa A magyarországi, Árpád-kori, köznépi lakáskultúra kutatását négy nagyobb korszakra oszthatjuk. Az első korszakot a kutatás előtörténeteként írhatjuk le. E korszak legfontosabb jellemzője volt a pontos ásatási megfigyelések hiánya. Ennek következtében válhattak vezető szerepűvé a 19-20. század néprajzi adataiból, az írott forrásokból, illetve egyes nyelvészeti elemzésekből kiinduló vizsgálódások. Négy kutató nevét kell kiemelnünk: HERMAN Ottóét, aki máig érvényes megállapításokat tett a kerek kunyhóról. 2 BÁTKY Zsigmondét, aki az újkori paraszti építészetből igyekezett következtetéseket levonni, sajnos jórészt spekulatív módon. 3 A két előző tudóssal ellentétben csak viszonylag ritkán szokott szerepelni PAPP László neve az Árpád-kori lakáskultúráról írott munkákban, pedig a történeti körülmények miatt csonkán maradt életműve egy sajátos integráló kutatási szemlélet egyik legszebb korai példája 4 Azaz ő egy személyben foglalkozott a népi építészet alkotásainak a regisztrálásával, a levéltári adatok gyűjtésével, és a középkori faluhelyek régészeti bejárásával is. Végezetül az első korszak kutatóinak körébe tartozik még SZABÓ Kálmán is, aki elsőként írta le az Árpád-kori veremház feltárását. 5 Az ő esetében azonban a feltárási technika, illetve a megfigyelések pontatlansága az értelmezést is téves irányba vitte. 6 Az Árpád-kori köznépi lakáskultúra kutatásának előtörténete az 1950-es évek elejéig, MÉRI István korszakalkotó, tiszalök-rázomi ásatásáig - pontosabban e feltárás 1952ben megjelentetett előzetes közléséig 7 - tartott. MERI István szerepét a magyarországi telepkutatásban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hiszen nemcsak az általa alkalmazott telepfeltáró technika, hanem az egyes objektumtípusok értelmezése is máig érvényben maradt. Dolgozatunk tematikája miatt kell kiemelnünk azt, hogy MÉRI Istvánnak köszönhetjük az Árpád-kori veremház első leírását, értelmezését vagy rekonstrukcióját is. Továbbá ő elemezte elsőként a korszak egyéb objektumtípusait: a külső kemencéket, 8 árkokat 9 stb. és - végül, de egyáltalán nem utolsósorban - e kutatónak sikerült elsőként bizonyítania a talaj felszínére épített többosztatú ház létét, 12-13. századi, falusias környezetben, a kardoskút-hatablaki lelőhelyen. 10 A fel2. HERMAN Ottó 1887, 470-471; e munka egyes részleteinek reprintje: HERMAN Ottó 1980. 103-325.; HERMAN Ottó 1899a. 15-16., 41-50; és HERMAN Ottó 1899b. 284-285.; reprint: HERMAN Ottó 1980. 411-417. 3. BÁTKY Zsigmond 1930a. 65-83.; BÁTKY Zsigmond 1930b. 113-137.; BÁTKY Zsigmond 1934.17-26.; BÁTKY Zsigmond 1937. 183-199. Összefoglalóan: BÁTKY Zsigmond 1941. 124-245. BÁTKY fő tételeit rendszerezve ismerteti: GUNDA Béla 1954. 79-81. BÁTKY Zsigmond elemzéseinek elméleti jellegét a leghatározottabb módon kiemelte VAJKAI Aurél 1948. 16. 4. Munkásságát elsőként értékelte: MÉRI István 1952. 52. 5. SZABÓ Kálmán 1929. 82-85.; SZABÓ Kálmán 1938. 12-20. 6. Szabó Kálmán munkásságát részletesen értékelte, a hibás következtetések részletes bírálatával: MÉRI István 1952. 52-55. 7. MÉRI István 1952. 49-67. 8. MÉRI István 1963. 273-280. 9. MÉRI István 1962.211-218. 10. MÉRI István 1964. 19-27. 8
