Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)
Belényessi Károly: Templom körüli erődítés Balatonszárszó határában
A templom a templom körüli temető és az erődítés kapcsolata A topográfiai értelemben, a középpontban álló kőből épített templom szerepe az erődítésben bár egyértelműnek tűnik mégis nehezen megfogható. Átépítése, a sekrestye északi falának megerősítése talán épp a templom körüli építkezésekkel függhet össze, de ennek datálása szinte lehetetlen. 18 A környezet változásainak az épületben is tetten érhető egyetlen bizonyítéka, hogy a cinteremhez hasonlóan a hajó területére is nagy méretű tárolóvermeket ástak. A temető számára az Árpád-korban kialakuló verem, majd a későbbi épületcsoport létrehozása hasonló helyzetet teremtett. Az épületek és a gödrök is szabadon hagyták a temető szűkebben vett területét és rombolták a korábban eltemetettek sírjait. A cintermen belüli építkezések természetesen nem szüntették meg a temetkezéseket, csak leszűkítették az erre alkalmas területet. Az eddig feltárt sírok esetében tett megfigyeléseink alátámasztják a temető 13. század és a 15. század közepe közti lecsökkenését. A feltárt temetkezések a szokásosnál nagyobb mértékben sűrűsödtek a templom közvetlen környezetében. Az itt nem ritkán 4-5 sírréteget tartalmazó temető távolabb szinte egyik pillanatról a másikra egy-két sírsorra csökken. Ebben az időben a templomhajó is többrétegű temetővé vált, 19 így növelve a lecsökkent területet. Feltűnő továbbá, hogy a távolabb eltemetettek sírjai vagy a 13. század eleji, vagy a késő középkori és kora újkori sírmezőhöz köthetőek, amikor a temető területe még nem, vagy már nem volt korlátozva (5. kép). 18. A sekrestye északi falának alapozását többször megvastagították, amely esetleg a helyiség toronnyá való átalakítására utalhat, amelyet azonban nem csak az erődítéssel lehet összefüggésbe hoznunk. 19. A sírföldből előkerült leletanyag alapján, a templomon belül 3 rétegben feltárt sírok nagy része a 15. század első felére keltezhető. 431 9. kép. A VI. számmal jelölt épület alapárkai északnyugatról
