Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Belényessi Károly: Templom körüli erődítés Balatonszárszó határában

Az épületek A mélyművelés miatt a feltárás során erősen rombolt szintekkel találkoztunk. A számunkra értékelhető és a középkori település történetéhez kapcsolható külső és belső szintek többsége elpusztult. Ezért jobbára csak az egyes épületek felépítményeinek földbe mélyedő nyomait tárhattuk fel. Ezek a lenyomatok azonban a pontos alaprajzok mellett a szerkezetetekre vonatkozó számos olyan információt rejtenek magukban, amelyek segítségével az épített környezet is felvázolható. Az erődítés északi és nyugati oldalán szabályos rendben sorakozó épületcsoport tagjai külső megjelenésüket, méretüket és felépítményüket tekintve egyértelműen a késő középkori többosztatú lakóházat idézik. Az itt álló épületek háromosztatúak. Átlagos hosszuk 15 m, míg szélességük 5 m. Kivétel nélkül cölöpváz szerkezetes, fonott, tapasztott falakkal épültek (8. kép). Az építéshez általában 30-50 cm mély és 50-60 cm széles alapárkokat ástak, amelyekbe a falak vázszerkezetének függőleges oszlopait helyezték el. De előfordul, hogy a falszerkezetnek nem készítenek ilyen alapozást. Ezekben az esetben az oszlopok cölöplyuksorait figyelhettük meg (9. kép). Az épületek templom felé első és gyakran a második helyisége falának oszlopait is alapárokba helyezték, míg gyakran előfordul, hogy a legutolsó, az árok felé néző helyiség (ól, vagy kamra), falának építéséhez csak 10-15 cm vastag karókat használtak (4. kép/VI—

IX.). Egy esetben szerencsés módon fennmaradt a karóváz külső oldalára szárazon rakott kőpakolás maradványa is (10. kép). Az épületek hossztengelyében megfigyelhetőek voltak a födémet alátámasztó vastagabb oszlopok mélyebb gödrei, bejáratra utaló egyértelmű nyomokat viszont nem találtunk.

15 Az alaprajzi szempontból elkülönülő déli oldal épületei is más jellegűek (4. kép/XII—

XIV). Ezek között több egyterű, nagyméretű építményt tártunk fel.

16 A cölöpvázszerkezetek felépítmények lenyomataként a keskeny, 20-30 cm mély és hasonló szélességű alapárok és az egyszerű cölöplyuksor is előfordult. Az építmények nagy csoportját délről lezáró épület kétosztatú volt, hossza 17 m, szélessége pedig 7 m (4. kép/XIII.). Felépítménye valószínűleg nagyon erős lehetett. Alapárkai közel 1 m mélyek és 80 cm szélesek. A falak függőleges oszlopait az alapárkon belül gyakran kőpakolással látták el. Furcsa, hogy az osztófal a főfalakhoz hasonlóan erősen volt alapozva. Falainak feltehetően nagy terhelést kellett elbírniuk, amelyre a födémet tartó oszlopok széles és mély gödrei is utalnak. Ettől a tömbtől keletre, mintegy igazodva a többosztatú házak rendszeréhez további két egyterű épület állt egymás mellett (4. kép/X-XI.). Hosszuk kb. 10 m, szélességük 5 m. Középtengelyekben itt is feltártuk a födémet tartó oszlopok gödreit. A többitől eltérően azonban ezeknek az építményeknek a belső tere mélyített. Az északra fekvőé csupán 30-40 cm, míg déli oldalon fekvő épületé mintegy 1 m mélységű (7. kép). Ez utóbbinál az árokra néző oromzatnál meneteles bejáratra utaló nyomokat sikerült feltárnunk. A löszbe vágott oldalfalát valószínűleg fonott fal védte 15. Az épületek környezetéből előkerült leletanyagban fűtőberendezésekre utaló nyomot nem találtunk. A terület nagysága - az objektum és a leletsűrűség miatt - ez csupán a szintek pusztulásával nem magyarázható és az itt feltárt házak ideiglenes használatára utal. 16. Ennek az épületcsoportnak jelentős részei nyúlnak a még nem feltárt terület alá, az egyes épületek méreteit ezért nem tüntetem fel. 428