Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Sabján Tibor: Késő középkori lakóházak rekonstrukciói (Sarvalyi példák)

Tetőfedés Adatok híján a tetőfedést népi építészeti párhuzamok alapján képzeltük el. A szarufákra faragott illetve hasított tetőléceket fektettünk, melyeket faszöggel rögzítettünk. A lécekre rozsszalmából készített tetőfedést kötöztünk. Sajnos a fedés módját még képzeletben sem tudjuk rekonstruálni, mert a néprajzi kutatás nem tud egyértelmű választ adni a 15. századi tetőfedések technológiájáról. Középkori táblaképeken mindenesetre ebben a korban már gyakran láthatunk kötözött szalmafedéseket.

31 A kontyolásoknál a tető éleit lépcsősen alakítottuk ki, a gerincet fonott kévékkel takartuk le. Ahol a lakórész melletti eresz megszűnt, és a tető keskenyebbre ugrott vissza (kamra és a szín találkozási vonala), ott a fedést ferdén vezettük át a két tetősík között. Külső, belső felületek, padlók Ahogy azt már a falszerkezeteknél említettük a boronafalakat nem tapasztottuk be, csak a hézagaikat tömítettük mohával, és a boronák közeit sároztuk ki. Ez vonatkozott a belső terekre is, mindenütt rusztikus falfelületeket kell elképzelnünk, amelyen belül a gerendák oldalai dominálnak. A félig nyitott szín és a pince feletti kamra boronafalát ellenben értelmetlen lenne tömíteni, ezért ezeket sározás nélkül, hézagosan képzeltük el. Kívül-belül tapasztás nélküliek lehettek a pince sárba rakott kőfalai is. A helyiségeknek döngölt földpadlója volt. Ezeket nem túl precízen, sokszor lejtésekkel és mélyedésekkel alakították ki. A rekonstrukciós terven megőriztük a régészetileg feltárt padlókat és szintviszonyokat.

32 Tüzelőberendezések A 15. számú háznál csak az első szobában volt tüzelőberendezés: egy szögletes alaprajzú, nagyméretű, kőből épített kemence. Mérete - akárcsak a többi házban állóé - igen nagy volt 2,2/2 méter alaprajzi kiterjedéssel, 60-70 centiméteres falvastagsággal.

33 Körte alakú belső ürege 1 méter széles és 1,4 méter mély volt. Kőből épült boltozatát 65 centiméter magasra rekonstruáltuk, így szögletes külső teste 1,1 méter magas lett. A többi kemencével ellentétben ennek a kemencének a szája előtt nem volt tapasztott és átégett tűzhely, amiből arra következtethetünk, hogy a főzés máshol, valószínűleg a kemence tetején történt (5. kép). Az épület méretei, arányai A 15. számú lakóház már a régészetileg feltárt alaprajzát tekintve is monumentális hatást kelt. Első és második helyiségének alapterülete meghaladja a 30 m

2-t, amivel a sarvalyi házak között nem tartozott a nagyobbak közé, hiszen 40-50 m

2-es füstös szobák sem voltak ritkák! Népi építészeti összehasonlításban viszont meglepően nagynak mondható. A 19. században épült házak szobái és kamrái 20-25 m

2esek voltak, tehát jóval kisebbek, mint 15. századi sarvalyi társaik. Hasonló megfigyelést tehetünk a fesztáv vizsgálatakor is. A 15. számú ház hosszanti falai egymás31. Például: Frigyes-oltár mestere: Jézus születése. 1420-1430 körül, Szépművészeti Múzeum. 32. HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982. 27-28.; 6. sz. melléklet. 33. PARÁDI Nándor 1979. 61. 401