Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Sabján Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai

- tál alakú kályhaszem téglalap alakú szájnyílással Kisebb mennyiségben fordulnak elő a leletekben a téglalap alakú szájnyílással készült szemek, melynek okai között az is szerepet játszik, hogy töredékeik alapján nem lehet megkülönböztetni őket a normál szemektől. Szájnyílásuk egyik irányban kb. 3 centiméterrel kisebb, mint a másik. Egyébként méreteik és kidolgozásuk a négyzetes szemekkel azonos. Pontos szerepüket és helyüket nem ismerjük, valószínűleg a kályha felső részében voltak, mert nincsenek sarokcsempéik.

152 - sarokcsempe A redukált égetésű kályhák sarokcsempéit mindig egy normál tál alakú szemből, és egy fülkés félcsempéből állítják össze. A sarok éléhez két, ritkán három agyaghurkából sodort kötelet ragasztanak.

153 A csempe összeállításához elsősorban a tál alakú szemet faragják meg. Ez gyakran olyan mértékű, hogy a tál falát a közepén teljesen áttörik, majd az összeállítás után a foltot kikenik.

154 Ritkán találkozhatunk olyan sarokcsempével, amely készítésekor a donga és a tál közös, összeragasztott falába nyílást vágnak. Az ilyen csempén a sarokéi mögötti félköríves ablakon át lehet látni.

155 A redukált kályhák egyik megkülönböztető jellegzetessége a külsővati típusú redukált égetésű kályháktól, hogy sarokéleik mindig fonottak, nem imitáltak, oldallapjaik pedig mindig fülkések, tehát korongon készítettek. - fülkés félcsempe A redukált égetésű kályhák anyagában szinte mindig szerepel ez az önálló kályhaszem, melyet egy félbevágott korongolt hengerből állítanak elő. A henger korongról levágott alsó szegélyét rendszerint két húrirányú egyenes metszéssel látják el. Ennek okát nem tudjuk biztosan, talán az itt keletkező sorja eltávolítását szolgálta. Korongoláskor a kiindulásként szolgáló hengert egyben korongolják meg, majd késsel kétfelé vágják. A készítésmódból adódik, hogy a fülke tetején gyakran félkör alakú lyuk marad. Ismerünk olyan fülkés csempéket is, melyek a félkörnél kisebb szeletet adnak ki. A csempe rendeltetése valószínűleg a falnál maradó félméretű hely kitöltése, illetve a hengeres sorok szűkítése volt.

156 - tál alakú kályhaszem háromszögletű szájnyílással Szinte mindegyik redukált égetésű kályha rendelkezett háromszögletű kályhaszemekkel. Ezek az oromcsempék egyenlő oldalú, de gyakrabban egyenlő szárú háromszöget mutattak.

157 Oldaléleik 21-26 cm hosszúak, magasságuk 20-25 cm. Mivel formájuk háromszögletű, így a kályhán kisebbnek látszanak, mint a négyszögletes tálak. Tornyos, gombos csúcsdíszük nem volt, ezt Galgahévízen utólag sározták a szemekre.

158 152. MIKLÓS Zsuzsa-SABJÁN Tibor 1992. 105. 153. FELD István-GERELYES Ibolya-GERE László-GYÜRKY Katalin-TAMÁSI Judit 1989. 196. 19. kép. 2.; SZABÓ Kálmán 1938. 97. 449. kép.; 154. MIKLÓS Zsuzsa-SABJÁN Tibor 1992. 126. 155. Baj-Öregkovácsi hegy, Petényi Sándor ásatása. A hivatkozásért Petényi Sándornak tartozom köszönettel. 156. MIKLÓS Zsuzsa-SABJÁN Tibor 1992. 107. 157. SZABÓ Kálmán 1938. 97. 448. kép.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1996. 51. 40. 313