Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Pálóczi-Horváth András: A késő középkori népi építészet régészeti kutatásának újabb eredményei

pította, hogy a félig vagy egészen földbe mélyített pincéket építhették a lakóházhoz csatlakozva vagy attól függetlenül; jó építésmóddal, hosszú ideig való használatra készültek.

118 Kőből falazott lakóházakat általában a falusi társadalom felső rétege épített: elsősorban a földesúri kúriák és a plébániák épültek kőből, ezeknek gyakran pincéjük is van az egyik helyiség alatt. A legtöbb ismert kőház Veszprém megyében található, legutóbb RAINER Pál gyűjtötte össze a középkori falusi lakóházak adatait.

119 Kővágóörs-Ecséren a templom körítőfala mellett háromosztatú 15. századi kőházat tártak fel, melynek legkorábbi helyisége a 14. század elején épült, a plébános háza lehetett. A templomtól ÉK-re egy másik, kéthelyiséges házat tártak fel, pincével az egyik helyiség alatt.

120 Nagyvázsony-Csepelyen a templomtól É-ra a 15-16. században háromhelyiséges, kőből épült kisnemesi udvarház állt, gerendákkal bélelt verempincéje az udvaron volt.

121 Alsóörsön, a Petőfi köz 7. sz. alatti, ma is álló 15-16. századi gótikus épület eredetileg háromhelyiséges volt, dongaboltozatos pincével. Szentkirályszabadján RAINER Pál tárt fel közvetlenül a templom mellett egy 15-16. századi kéthelyiséges kőépületet-valószínűleg a plébános házát-, melynek egyik helyisége alatt dongaboltozatos pince volt. Vilonyán, a Kossuth u. 47. sz. alatti épület azonos a középkori plébániával, három helyiséggel és dongaboltozatos pincével épült valószínűleg 1481-ben. Alsódörgicsén a templom körítőfalához egy kéthelyiséges kőház épült, ezt a 15-16. században más épülettel összekapcsolva nyolchelyiségessé bővítették. Zircen a több periódust képviselő középkori kőépület maradványok közül említésre egy 15-16. századi, háromosztatú ház, valószínűleg a plébánia. Paloznakon a plébániának 1500 körül épült pincéje van. Balatonakaii-Ságpusztán, a templom környékén négy középkori kőfalú lakóházról van tudomásunk, az egyik háromhelyiséges valószínűleg a plébánia volt.

122 Sáskán MÜLLER Róbert háromhelyiséges, kétperiódusú kőépületet tárt fel, amelyet még a török korban is lakhattak.

123 Középkori nemesi udvarházak a Dunántúl más vidékein is kutatásra kerültek: BajÖregkovács-hegy (Komárom-Esztergom m.), Tardosbánya-Ófalu (Komárom-Esztergom m.), Bölcske-Granárium (Tolna m.).

124 Az Alföldön Baracson (Kunbaracs, BácsKiskun m.) PAPP László két kőépületet tárt fel, mindkettőnek volt pincéje, az egyik nemesi udvarház volt, a másik a pap lakása.

125 A Nógrád megyei Taron a 14. században állt a Tari család egyszerű udvarháza, melyet a 14. század végén, a 15. század elején elbontottak és helyére egy nagyobb, erődített udvarházat építettek törtkőből.

126 A nemesi udvarházak régészeti feltárásában Szlovákiában értek el szép eredményeket (például Zsaluzsány: Nemesany-Zaluzany, Párizsháza: Liptovská Sielnica-Parizovce).^

27 A városi építészetben ebben az időszakban a kőház termeim PARÁDI Nándor 1979. 52-53., 60. 119. RAINER Pál 1997. 120. CZEGLÉDY llona-kOPPÁNY Tibor 1964. 121. KOVALOVSZKI Júlia 1969. 236-243. 122. RAINER Pál 1997. 100-106. 123. MÜLLER Róbert 1974. 102. 124. PETÉNYI Sándor 1993. 99-100.; PETÉNYI Sándor 1994. 117.; PETÉNYI Sándor 1997. 91.; SZABÓ Géza 1997. 93-94. 125. PAPP László 1931. 139. 126. CABELLO, Juan A. 1986. 113-114. 127. HABOVSTIAK, Alojz 1985. 291., 297-298., 140-141. 248