Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Pálóczi-Horváth András: A késő középkori népi építészet régészeti kutatásának újabb eredményei

Újudvar-Zsidó földeken (Zala m.) egy kovácsműhelynek meghatározott, süllyesztett szintű épület mellett cölöpszerkezetű, alapárok nélküli, felszíni épület DK-i sarkát tárta fel HORVÁTH László.

85 A rövid híradásból nem derül ki, hogy valójában milyen szerkezetű lehetett az Egerváron, a Rákóczi utcai kertekben egy nap alatt megkutatott 16. századi „vertfalú épület", amelynek feltehetően kályhája is volt.

86 Az első faluásatások egyike volt a Vázsonyi medencében, Nagyvázsony-Csepelyen 1957-1958-ban folytatott feltárás, melynek során a 16. századra keltezett kő udvarház alatti rétegekben korábbi, cölöpszerkezetű épületek is kerültek elő, a kőházat korban közvetlenül megelőző kéthelyiséges, ágasfás-szelemenes tetőszerkezetű, vesszőfonatos falú volt. Az udvarháztól K-re K-Ny-i irányítású, „nagyméretű, valószínűleg paticsfalú házak álltak". A már említett, földbe mélyített szobájú, háromhelyiséges lakóháznak is „ágasokkal megerősített, betapasztott vesszőfonatos fala" volt, amelynek egyes részei a lemélyített helyiségben meg is maradtak. Tapasztott agyagfalú volt a III. munkahelyen részlegesen feltárt hosszú épület is.

87 A csepelyi ásatás fontos bizonyíték arra, hogy a késő középkorban még az erdős hegyvidéken is elterjedt volt ez az építkezési mód. Az is említésre méltó adat, hogy a csepelyi nemesi család csak a 16. században építette fel kőből az udvarházát, korábban cölöpvázas, tapasztott sövényfalú épületekben lakott. Bakonytamasi-Hathalom lelőhelyen egy alapozási árokkal készített cölöpszerkezetű, kemencés ház került elő.

88 Visegrádon, a Salamontorony u. 2. sz. alatt 1977-ben egy 14. századi „agyagfalú" ház részleteit tárták fel. Ugyancsak a Salamontorony utcában 1978-ban csatornaépítés során átvágták a rétegeket, négy „patics falazású", 14-16. századi leletekkel keltezett lakóépületre bukkantak.

89 Szinte természetesnek tűnik, hogy a Kisalföldön, ahol az alföldihez hasonló természeti adottságokat találunk, jó példái kerültek elő ennek az építkezésnek. TOMKA Péter Győr-Martinovics téren cölöpszerkezetű, sövényfonatos házat tárt fel, amelyet már a 14-15. században átépítettek kőből, majd téglából. Mosonmagyaróváron egy-egy cölöp-, illetve sövényszerkezetű építményt tártak fel.

90 Gyirmót-Sebes-tagon (GyőrMoson-Sopron m.) 15. századi alapárkos, „vertfalú" ház egyes részei kerültek elő.

91 6. Talpas vázszerkezetű házak A favázas falak másik nagy csoportjának, a talpas vázszerkezetűeknek főként a Dunántúlon kerültek elő régészeti emlékei. MÜLLER Róbert rekonstruálta a Balatonszentgyörgyön (Somogy m.), a középkori Battyán falu területén feltárt 16. századi talpas ház szerkezetét. A párosan lefektetett talpgerendák a sarkokban és az oldalfalak találkozásánál leásott cölöpökhöz voltak csapolva két oldalról. A falak vonalát a vízszintes gerendamaradványok és a cölöplyukak sora jelöli ki.

92 BánokszentVANDOR László 1996. 170-172. 5. kép. VÁNDOR László 1978. 106. KOVALOVSZKI Júlia 1969. 236., 242-244., 246-247. 17-18., 24-25., 28., 39. kép. RAINER Pál 1997. 106. GRÓH Dáníel-HÉJJ Miklós 1978. 122.; HÉJJ Miklós 1979. 141.; MICHNAI Attila 1981. 236. TOMKA Péter 1978. 112-113. TAKÁCS Miklós 1993. 41-42. MÜLLER Róbert 1972. 196-197. 3. kép. 240