Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)
Pálóczi-Horváth András: A késő középkori népi építészet régészeti kutatásának újabb eredményei
4. Földfalú épületek Az Árpád-kori építészethez képest a késő középkorban nagy változatosság észlelhető az épületek vázszerkezetében és a kitöltőfalakban. A falak egyik legegyszerűbb és legősibb anyagának tűnik a föld. A néprajzi kutatás megállapításai szerint a földfalak különféle fajtái a 18. századtól terjedtek el nagymértékben, leginkább az Alföldön (rakott sárfal, gömbölyeges sárfal, vert fal, vályogfal, többrétegű fal). 46 Bár ezek a faltechnikák valóban nagy múltra tekintenek vissza, a középkori emlékek között eddig mégis viszonylag ritkán fordulnak elő. Opusztaszeren (Csongrád m.) Szer mezőváros 4. sz. épületének minden bizonnyal föld anyagú fala volt, a feltárás során cölöpnyomokat nem találtak, az alapozási árokba bedöngölt sárga agyag jelezte a falak helyét. Az ásató meghatározása szerint a döngölt alapra gyephantból, gyeptéglából épített fal került. Az épület mérete 6x3,8 m, a 14-15. századra keltezhető, istállónak határozható meg 47 A Keszthelyen, a Balatoni Múzeum kertjében feltárt 15-16. századi, földbe mélyített épületnek is feltehetően föld anyagú, talán gyeptéglából rakott felmenő falai voltak. 48 Nyársapáton (Pest m.) BÁLINT Alajos több olyan házat is feltárt, amelynek feltehetően föld anyagú felmenő fala volt. Az 5. ház falait sárgombócokból rakták, tehát ez az épület a gömbölyeges (csömpölyeges) sárfal emlékének tekinthető. Az épületnek fa vázszerkezete volt, ami a rakott falnál nem szükségszerű, a bejárattal szemben kemence állt. Az 5. ház D-i felét elszántották, ezért csak valószínűsíteni tudjuk, hogy nem egyetlen helyiségből állt. A 6. ház döngölt alapozása sárga agyagos földből készült, benne cölöpök nyomát nem figyelték meg. Az épület alaprajzi rekonstrukciója azonban annyira valószínűtlennek tűnik, hogy ennél többet nem állapíthatunk meg. BÁLINT Alajos 7 vert falú házról ír, ezeket azonban valójában oszlopvázas, tapasztott sövényfalúaknak tarthatjuk. 49 Budapest III. kerületében állítólag vályogfalas épületet tártak fel. 50 Őcsény-Oltoványon (Tolna m.) a földvár belsejében feltárt háromhelyiséges, 15. századi lakóház MIKLÓS Zsuzsa meghatározása szerint tömésfallal készült. 51 A tömésfal a vert fal más elnevezése, arra a technikai megoldásra vonatkozik, amikor vízszintes léccel vagy vassal összefogott, két deszkából álló zsaluzatot (kalodát) használnak a fal tömésére. 52 Feltehető, hogy a középkori Magyarországon a rakott sárfal különféle formái előfordultak már, de az egyes régészeti leírásokban említett vert fal vagy tömésfal meghatározásokat kritikával kell kezelni, mivel nem biztos, hogy a régészeti falmaradványok egyértelműen elárulják a technikát; a vályogfal valószínűleg hibás meghatározás a 14-16. századra vonatkozóan. 46. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 59-63. 47. VÁLYI Katalin 1989. 81-82. 48. MÜLLER Róbert 1972. 199. 49. BÁLINT Alajos 1962. 60-62., 73-106.; BENKŐ Elek 1980. 348-350. 50. MICHNAI Attila 1981. 235-236. 51. MIKLÓS Zsuzsa 1990. 84. 52. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 62. 232
