Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

† Nagy Ágnes – Gallina Zsolt – Molnár István – Skrba Péter: Késő Árpád-kori, nagyméretű, földbe mélyített építmények Ordacsehi-Bugaszegen

tudunk. Véleményük szerint valószínű, hogy sokszor egészen kezdetleges építmények voltak.

62 BARABÁS Jenő egy másik tanulmányában jóval későbbre teszi az istállók használatának kezdetét. Szerinte még a 16. században sem gondolhatunk az istállók széles körű elterjedtségére, legfeljebb a síksági részeken és egyéb körzetekben jelenhettek meg, amelyek az Alföldön a legutóbbi időkig különálló, s a 18. század végéig födém nélküli épületek.

63 Úgy véljük, az általunk közölt épületek kora ellentmond BARABÁS Jenő az istállók késői kialakulásáról alkotott véleményének. Összefoglalás Régészeti és néprajzi párhuzamok alapján a fenti épületeket lábas jószágok, számosállatok tartására szolgáló verem- vagy földólakként, (egy esetben nagyméretű veremként) határozhatjuk meg. Talán sikerült bebizonyítani a nagyméretű, mély gödrű földólak késő Árpád-kori meglétét. Ezt az épülettípust ebből a korból eddig alig ismertünk. Ráadásul egy lelőhelyen 4 (vagy 5) ilyen típusú épület nyoma került elő. A földólak falai feltehetően nem emelkedtek a talajszint fölé, belsejüket igénytelenebbe alakították ki, mint a lakóházakét. Mélyen a földbe süllyesztették, ezért meneteles lejáratukat hosszú és magasan kiálló gádor védte. A településszerkezettel nem kívánunk bővebben foglalkozni, mert a lelőhelynek csak egy részét tártuk fel (1. kép). Az 5 veremépület egymás közelében helyezkedett el. 4 épület tájolása hajszálra megegyezett, az 5. rájuk merőleges volt. Tőlük keletre számos hasonló korú árokszakaszt tártunk fel. Ezek feltehetően karámok, illetve vízelvezető csatornák nyomai voltak. A veremépítmények közelében több Árpád-kori kút is előkerült. A lelőhelyen nem került elő Árpád-kori lakóház. Feltételezhetjük, hogy a fenti veremólak az egykori település külterületi részén helyezkedtek el. Ez alapján talán nem megfontolatlan azon kijelentésünk, hogy a ketbeltelkes települési forma egyik korai megjelenését is felismerhetjük a fent ismertetett lelőhely-részletben.

64 Függelék Az Ordacsehi-Bugaszeg M7 S-29. lelőhely földbe mélyített épületei funkciójának meghatározásához természettudományos vizsgálat segítségét is igénybe vettük. A települések kiterjedésének, belső szerkezetének, valamint településobjektumok funkciójának meghatározásához már általánosan használt segédeszköze a talajfoszfát mennyiségének mérése. A módszer lényege, hogy az emberi tevékenység, valamint esetünkben a hozzá kapcsolódó háziállati jelenlét következtében az emberi, illetve háziállati lakó- és élettér területén a talaj foszfáttartalma növekszik. Mivel a 62. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 34-35., 166. 63. BARABÁS Jenő 1989. 86. 64. 2001. november 20-án MIKLÓS Zsuzsa légi felvételt készített a lelőhelyről (24. kép). (Ezúton szeretnénk megköszönni a légi felvétel közlésének jogát.) A fenti elgondolást támaszthatja alá, hogy a fotón jól érzékelhető egy Ény-DK-i hossztengelyű, soros-utcás településnyom, ami a feltárt lelőhelyrészlettől délkeletre helyezkedik (a kép jobb szélén, háromszöggel jelölve). A terepbejárás során e területen késő Árpád-kori-késő középkori kerámia került elő. Bizonyosságot a teljes feltárás és a környék szisztematikus terepbejárása adhatna. 213