Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

† Nagy Ágnes – Gallina Zsolt – Molnár István – Skrba Péter: Késő Árpád-kori, nagyméretű, földbe mélyített építmények Ordacsehi-Bugaszegen

épület oldalai mentén cölöpsor, egyik hosszanti oldalán széles, hosszan kiugró, meneteles bejárati gádor nyoma helyezkedett el. Egyik legfontosabb ismérve volt, hogy nem rendelkezett tüzelőberendezéssel. MÉRI István, lakóház és terménytároló lehetőségét kizárva, ólnak vagy istállónak vélte.

26 A bugaszegi épületekhez hasonló, oldalbejáratos, cölöpös szerkezetű, háromágasos, tüzelőberendezés nélküli épület került elő Balatonöszöd-Temetői dűlőben, amit az ásató a 12-13. századra keltezett

27 Gazdasági melléképületeknek határozták meg a Dunaújváros 5. és 8,

28 Lébény-Billedomb 45., Ménfőcsanak-Szelesdűlő 121. objektumokat.

29 Bár ezek sem rendelkeztek tüzelőberendezéssel, de lényegesen kisebbek voltak a bugaszegieknél. Hasonló, viszonylag nagy, tüzelőberendezés nélküli épületek kerültek napvilágra Koson (Kos)

30 Kiskunfélegyháza-Amlerbányán azonban hasonló szerkezetű, kemence nélküli, nagyméretű, de sekélyebb épületeket sikerült dokumentálnunk (4., 5., 12 . obj.), kiugró, meneteles gádoruk azonban a rövid oldalon helyezkedett el.

31 A fenti párhuzamok felsorolása után vizsgáljuk meg a bugaszegi épületek lehetséges funkcióját! Legfontosabb ismérvük, hogy nem rendelkeztek tartós, kiépített tüzelőberendezéssel. Ez alapján kizárható az emberi lakhely lehetősége. A nagy méret, az egyetlen helyiség, valamint a nagy mélység mindenképp valamilyen gazdasági funkciót jelez. Az elnagyolt belső kialakítás, a padló hiánya nem emberi lakóhelyre, tartózkodásra utal.

32 A meneteles lejárat inkább állatok mozgását sejteti. A nagyméretű, tüzelőberendezés nélküli veremépítményeket a kutatás egy része öszszekapcsolja a földólak, istállók kérdésével.

33 A fenti épülettípusok vizsgálata alapján, a kardoskúti épülettel megegyező szerkezeti elemeket tekintve, a bugaszegi épületeket ólnak vagy istállónak határozhatjuk meg.

34 Az általunk közölt épületek szerkezeti megoldásait vizsgálva felfedezhetjük, hogy igen gazdag néprajzi anyaggal rendelkezünk ezen épülettípussal kapcsolatban a földházak, földólak, istállók, tüzelősólak körében. A legszélesebb és legjobb párhuzamokkal a veremólak, istállók csoportjában találkozunk (20-22. kép). A Nyírség, a Hajdúság és a Duna-Tisza köze területén még e század első felében is előfordultak 26. MÉRI István 1964. 28-34. 27. BELÉNYESSY Károly szíves szóbeli közlése. Köszönet érte. 28. BÓNA István 1973. 17-18. 29. TAKÁCS Miklós 1996. 200-201. 30. HABOVSTIAK, Alojz 1989. 11.3. ábra. 31. GALLINA Zsolt és SOMOGYVÁRI Ágnes megjelenés alatt levő ásatása. Az előbbiekhez hasonló későbbi példaként a Lászlófalva-Szentkirályról ismert 16. századi épületet említhetjük. Az 5x3,8 m-es alapterületű objektum karóvázas, vesszőfonatos vagy nádfalas lehetett, benne két ágasfa nyomával, valószínűleg nyeregtető fedte.; PÁLÓCZY HORVÁTH András 1986. 228-229.; PÁLÓCZY H.; András szerint néhány állat befogadására alkalmas istálló vagy más gazdasági épület lehetett 32. A bélelés kérdését vizsgálva, elgondolkodtató, hogy az Árpád4<ori régészeti anyagban miért a gazdasági épületeknél, istállóknál, pincéknél találjuk a bélelések nyomait, miközben ez a lakóházaknál igen ritka. Talán nem tévedünk, ha kijelentjük, hogy a sekély gödrű veremházaknál a fejlődő lakáskultúra jele a bélelés, míg a mély gödrű veremépületeknél, istállóknál, pincéknél inkább technikai funkciója van. Egyszerűen szükséges a nagyobb mélység, ezen keresztül a talaj beomlása, befolyása, valamint a visszatöltött föld miatt. 33. MÉRI István 1964. 28-36.; HABOVSTIAK, Alojz 1985. 103-104.; TAKÁCS Miklós 1996. 201. 34. A köznyelvben a kisállatok tartására szolgáló építmény jelentésre szűkült „ól" szavunk azonban a magyar nyelvterület nagy részén az istállót is jelenti. 205